A világ első nyomtatott könyvét – miért nem csodálkozunk? – Kínában készítették. Ez 868 körül történt, és a Gyémánt szútra volt. A Magyar Kultúra magazin idei ötödik számában olvasható, Tekercsek, kódexek, átkok című, Leczo Bence által írt visszatekintésből kiderül, hogy könyv csaknem ezer évig elrejtve hevert egy barlangban, mire egy szerzetes rátalált. Később aztán a magyar tudomány is hozzátette a dologhoz a magáét, az unikális könyvet ugyanis az európai kutatók közül Stein Aurél láthatta először – igaz, ő ekkor a British Museumot képviselte.
Európa első nyomtatott könyvét, az úgynevezett 42 soros Bibliát Johannes Gutenberg készítette el a Német-római Császárságban, 1455-ben, két kötetben, 180 példányban, közülük 45-öt pergamenlapokból. Németország mellett Itália jeleskedett még a nyomdászat kezdeti időszakában, de ott is németek voltak az úttörők. Az első ottani nyomtatvány elkészítése Konrad Sweynheim és Arnold Pannartz nevéhez, Subiaco városához és az 1465-ös évhez kötődik, amely Donatus latin nyelvtankönyve volt.
Németek vitték a prímet Spanyolországban is, és az első nyomdai produktumuk egy búcsúlevél volt 1473-ban – vagy talán a fordító félreértett valamit, és valójában gyászjelentésre gondolt.
A lengyelek első nyomtatványa egyoldalas kalendárium volt 1474-ben. Az első cseh könyvet, a Trójai krónikát 1468-ban nyomtatták ki. Ennek az volt a kuriózuma, hogy szemben a többi első kiadvány leggyakrabban latin nyelvével, anyanyelvi kiadvány volt. Az első francia nyelvű, Franciaországban nyomtatott könyv a Les grandes chroniques de la France volt, a francia királyság még a IX. Lajos által a 13. században összeállítani rendelt, majd a századok során tovább bővítgetett hivatalos története volt, amelyet Pasquier Bonhomme készített el 1476-ban. Az angolok is 1476-ban nyomtattak először, de az ő történetük bonyolultabb. Egyrészt mivel ez nem Angliában, hanem a belgiumi Brugge-ben történt, másrészt mert az angol nyomdász, a kalandos életű William Caxton még sok minden volt (vagy lett később) nyomdászon kívül, jelesül posztókereskedő, London polgármestere, Anglia kereskedelmi érdekeinek képviselője Belgiumban. És még fordító is: az első angol munkát, egy Trója-történetet ő is fordította, franciáról angolra.
Németalföld 1472-ben, Dánia 1482-ben, Svédország pedig 1483-ban zárkózott fel a többiekhez. A legkorábbi, részben észt nyelvű nyomtatott könyv a két-, észt és alnémet nyelvű Wandradt–Koell-katekizmus volt 1535-ben. Az ukránok és az oroszok ugyanazt az Ivan Fedorovot tartják a nyomdászatuk atyjának. 1564-ben Moszkvában ő készítette el az Apostolt, az első cirill betűs nyomtatott könyvet. Sokkal többet nem tudunk róla, mivel állítólag merényletet tervezett IV. Iván cár ellen, és emiatt 1568-ban nyomtalanul felszívódott. A jóval később csatlakozó török nyomtatás kezdetei a Székelyföldön született magyar, Ibrahim Müteferrika nevéhez fűződnek, akiről senki sem tudja, hogyan hívták eredetileg. Az első könyv, amit elkészített, arab–török szótár volt 1729-ben. Törökországban nagy hálával emlegetik, míg nálunk alig ismerik.
A magyar könyvnyomtatás 550. évfordulójához kapcsolódó cikkeink itt és itt olvashatók. A Magyar Kultúra magazin könyv témájú lapszámának bemutatójáról itt számoltunk be, a lapból szemelvények itt találhatók. A magazinra való előfizetés lehetőségéről bővebb információ itt.
A képen Johannes Gutenberg a Biblia első próbanyomatával nyomdájában, színezett metszet. Fotó: Leemage via AFP
