Mint az köztudott, Debrecen a magyar történelemben mindig is sajátos jelentőséggel bírt, elsősorban szellemi központ-jellege okán. Hogy ezen szerepkörében több évszázadon keresztül megerősödhetett, ahhoz jó alappal szolgált az egyetem elődjének tekinthető Református Kollégium, a debreceni emberek műveltsége, nyitottsága, hitbéli újító szándéka. Mindezen tényezők kialakulásához, felerősödéséhez azonban egy technológiai újítás vezetett: a könyvnyomtatás.
Debrecen a könyvek terén is élen járt, lekörözve sok más történelmi magyar várost. 1561-ben ugyanis itt készült el az első magyar nyelvű egyházi nyomtatvány, melyet Méliusz Juhász Péter prédikátor és Huszár Gál nyomdász készítettek.
Az első magyar nyomat Szent Pál leveleinek magyarázatát tartalmazta.
Ebben az elsőségben és persze a nyomtatással összefonódott református törekvésekben gyökerezett a nem sokkal később alapított Alföldi Nyomda, mely idén fennállásának 462. évébe lép. Az intézmény kultúrtörténeti szerepe vitathatatlan: egyszerre járult hozzá a magyar nyelv terjesztéséhez, az írástudás és olvasás tanításához, a gondolkozás felvirágoztatásához. A nyomda ma is működik, noha az idáig vezető út közel sem volt egyszerű – alapítása óta magánkézből közkézbe került, a 18. században tűzvész sújtotta, majd a 20. századtól a város tulajdonjoga az állam kezébe került. Utóbbi eseményhez kötődik az Alföldi Nyomda elnevezés is.
Fénye azonban a hányattatások ellenére sem kopott meg. A múlt századi magyar nyomdaipar legjelentősebb gyártóegységét képezte a debreceni komplexum, a ’60-as évekre már közel 400 főt foglalkoztatott. De fontosságát jelzi az is, hogy az országunkba érkező legmodernebb technológiák is itt vétettek először nagyipari próba alá – többek között az Alföldi Nyomda falai között nyomták az első színes, magyar nyelvű napilapot. Ez az úttörő attitűd pedig a mai napig jellemzi a vállalatot – amely a rendszerváltozás után természetesen az állami tulajdonlást levetve részvénytársasággá vált.
Így az Alföldi Nyomda a magyar könyvipar egyik központjaként továbbra is élen jár a technológiai újítások terén. Az irodalmi kötetek mellett számos tankönyv, album és folyóirat kerül ki a gyártósorról, sikerét pedig nem csak a hazai piacon kamatoztatja: 40 éve gyárt a nyomda exportcikkeket is, a nemzetközi könyvvásárok visszajáró vendége.
A magyar könyvnyomtatás további előzményeiről, történetéről a Magyar Kultúra magazin legutóbbi lapszáma közöl átfogó cikkeket. Az Alföldi Nyomda jelenkori sikereiről és neves múltjáról itt és itt olvashatnak.
Nyitókép: a gépmester próbanyomatot vizsgál a debreceni Alföldi Nyomda egyik rotációs nyomdagépénél. Fotó: MTVA Bizományosi / Oláh Tibor
