Apunak – Woody Allen: Apropó nélkül (Jaffa)
Tíz évvel ezelőtt jelent meg a Woody – Allenről: Beszélgetések Stig Björkmannal című remek interjúkötet, amelyben Woody Allen elsősorban egy-egy filmje keletkezéséről, a szereposztások és a forgatások történetéről mesélt a svéd filmes szakírónak. Régóta várt Apropó nélkül című önéletrajzi regényének amerikai megjelenéséből botrány lett: Allen fia, Ronan Farrow és az Hachette munkatársai is tiltakoztak a kiadás ellen, ezért végül egy kisebb kiadó adta ki, nem sokkal a nyolcvanötödik születésnapja előtt pedig magyarul is megjelent a Jaffa Kiadó gondozásában.
Habár magasról tesz a Filmakadémiára, Woody Allen rekordot állított be forgatókönyvíróként azzal, hogy tizenhatszor jelölték a legjobb eredeti forgatókönyv Oscar-díjára, és íróként sem ismeretlen a hazai olvasók előtt, hiszen vicces novelláinak gyűjteményei megjelentek magyarul is. Az Apropó nélkül azonban messze a legjobb prózai munkája, és toronymagasan kiemelkedik a memoárok közül: a legendás filmrendező a rá jellemző komoly szellemességgel és sziporkázó humorral mesél szakmai pályafutásáról és magánéletéről. Igazi kincsesbánya ez a könyv a Woody Allen-rajongók számára, hiszen minden oldalra jut egy-egy ilyen tipikus alleni aranyköpés: „Van, aki félig üresnek látja a poharat, van, aki félig telinek. Én mindig félig telinek láttam a koporsót.”
Anyunak – Michelle McNamara: Eltűnök a sötétben (Európa)
Joseph James DeAngelo az elmúlt évtizedek egyik leghírhedtebb amerikai sorozatgyilkosa, aki a hetvenes-nyolcvanas évek folyamán legalább tizenhárom gyilkosságot, több mint ötven nemi erőszakot és száz betörést követett el. A sajtó több nevet is adott a sokáig ismeretlen elkövetőnek (Keleti Erőszaktevő, Eredeti Éjszakai Orvvadász, Visaliai Fosztogató), mielőtt a nyomozók rádöbbentek, hogy a szörnyű bűncselekmények elkövetője ugyanaz a személy. Michelle McNamara bűnügyekkel foglalkozó újságíró három évtizeddel az első támadás után eredt az ismeretlen tettes nyomába, megszállottan nyomozva és cikkezve az ügyről, hogy igazságot szolgáltasson az áldozatoknak. Letehetetlenül izgalmas könyve, az Eltűnök a sötétben ennek az évekig elhúzódó munkának megrázó dokumentuma, amely végül McNamara életébe került, Patton Oswalt humorista-színész felesége ugyanis 2016-ban váratlanul elhunyt gyógyszer-túladagolásban.
Posztumusz megjelent regénye az elmúlt évek egyik legjobb oknyomozó munkája, melynek alcíme: Egy nő megállíthatatlan hajszája a Kaliforniai Gyilkos után. McNamara ugyanis feleségként és anyaként is igyekezett helytállni, miközben egyszemélyes hajtóvadászatot indított DeAngelo után, könyve pedig nem csak saját küzdelmeinek megrázó krónikája, hiszen érzékenyen mutatja be az áldozatokat, a családi traumákat, a rendőröket, illetve a több évtizedes nyomozás eredményeit és zsákutcáit. A Kaliforniai Gyilkos nevet is ő adta DeAngelónak, akit végül 2018-ban tartóztattak le. McNamara könyvét minden krimirajongónak bátran ajánljuk, ahogy az HBO által készített azonos című sorozatot is.
Nagymamának – Romain Gary: Előttem az élet (Park)
Romain Gary eredetileg Émile Ajar álnéven adta ki egyszerre vicces és megindító regényét 1975-ben, és ennek a húzásnak köszönhetően másodszor is elnyerte a Gouncourt-díjat, mellyel „az év legjobb és legképzelettelibb prózai művét” jutalmazzák. A legrangosabb francia irodalmi elismerést ugyanis a szabályok értelmében egy szerző csak egyszer kaphatja meg, az 1914-ben született írónak azonban sikerült megtévesztenie kuratóriumot, melynek tagjai mit sem sejtettek Émile Ajar valódi kilétéről.
A történet főszereplője Momo, a tizenéves árva muszlim kisfiú, akinek senkije sincs Rosa mamán, az idős zsidó asszonyon kívül, aki túlélte Auschwitzot, később Párizsban prostituált lett, megöregedvén pedig örömlányok gyermekeire vigyáz. A szívszorító regény a szeretet erejéről és fontosságáról mesél a két teljesen eltérő sorsú főszereplő életén keresztül, és garantáltan könnyeket csal minden olvasója szemébe. A szívszaggató könyvből készült legújabb adaptációt Edoardo Ponti rendezte, Rosa mamát pedig nem más, mint Ponti nyolcvanhat éves édesanyja, a legendás Sophia Loren alakítja – a Park Kiadó ennek örömére adta ki újra magyarul Romain Gary klasszikusát immáron a szerző valódi nevével az új filmes borítón.
Nagypapának – Ernest Hemingway: Akiért a harang szól (21. Század)
Ernest Hemingway 1954-ben vehette át az irodalmi Nobel-díjat „erőteljes és a korstílust befolyásoló elbeszélő művészetéért, amelynek csúcspontja Az öreg halász és a tenger című kisregény”. Habár a bizottság az indoklásban külön kiemelte kései remekművét, a díj odaítélésében minden bizonnyal fontos szerepet játszott ez az 1940-ben megjelent műve, amely nemcsak az amerikai író egyik legismertebb alkotása, hanem minden idők egyik legjobb háborús regénye is.
Az 1937-es esztendőben játszódó történet főszereplője egy fiatal amerikai önkéntes, Robert Jordan, aki a spanyol polgárháborúban a köztársaságpárti partizánok oldalán harcol, s azzal a feladattal bízzák meg, hogy az ellenséges vonalak mögött robbantson fel egy hidat. A gerillacsapat tagjaként mindeközben beleszeret a fiatal Mariába, akit megerőszakoltak a fasiszta katonák, az akció végrehajtása után azonban súlyos sérülést szenved. A felkavaró regényt Ernest Hemingway saját spanyol polgárháborús tapasztalatai alapján írta, amiről újságíróként is tudósított, a 21. Század Kiadó pedig idén adta ki gyönyörű új köntösben, a Hemingway-életműsorozat harmadik darabjaként.
Fiútestvérnek – Herbert George Wells: Dr. Moreau szigete (Cser)
1896-ban jelent meg Herbert George Wells látnoki erejű és hideglelős tudományos-fantasztikus regénye, a Dr. Moreau szigete, amely Az időgép, A láthatatlan ember és a Világok harca mellett az angol író egyik leghíresebb munkája. A ma is felettébb nyugtalanító történet narrátora, Edward Prendick hajótöröttként kerül Moreau szigetére, ahol az őrült tudós élveboncolással teremt emberszerű hibrideket az állatokból.
„A tudomány fejlődésének köszönhetően Wells szövege ma is ugyanannyira sokkolja az olvasót, mint első megjelenésekor, hiszen Moreau elevenen megnyúzza a kiválasztott állatokat, és lassan emberré gyúrja őket” – olvashatjuk az 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz című kötetben Wells korai sci-fi klasszikusként számontartott regényéről, amely olyan filozófiai témákat jár körül, mint az ismeretlen tudományos módszerek jelentette veszélyek, az ember morális felelőssége és beleavatkozása a természet törvényeibe, a fájdalom és a kegyetlenség, végső soron pedig azt a kérdést teszi fel, hogy vajon mi is különböztet meg bennünket az állatoktól. A Cser Kiadó gondozásában megjelent gyönyörű kivitelezésű kötet különlegességét Németh Gyula hátborzongató illusztrációi jelentik.
Lánytestvérnek – Walter Tevis: A vezércsel (Gabo)
Az 1928-ban született Walter Tevis neve ismerősen csenghet a filmrajongóknak, hiszen több könyvéből is ma már klasszikusként számontartott filmadaptáció készült (A svindler, A pénz színe, A földre pottyant férfi). 1983-ban kiadott A vezércsel című regényének főhőse, Beth Harmon az ötvenes években édesanyja halála után kerül árvaházba, ahol hamar kiderül, hogy egyedülállóan tehetséges sakkjátékos. Ezzel párhuzamosan mind közelebbi kapcsolatba kerül a nyugtatókkal és az alkohollal, tizenhat éves kamaszként pedig már az USA nyílt bajnokságán küzd a győzelemért a hidegháborús években. Tevis magával ragadó könyve Beth Harmon küzdelmének története, amit nőként vív ebben a férfiak által uralt sportban, miközben saját szenvedélybetegségével is igyekszik megküzdeni. Az 1984-ben, 56 éves korában elhunyt amerikai író regényéből a Netflix készített kiváló sorozatot, aminek köszönhetően nemcsak a sakk iránti érdeklődés lángolt fel világszerte, hanem regénye is újból az eladási listák élére került.
Szerelmednek – Alessandro Baricco: Selyem (Helikon)
Az 1958-ban született Alessandro Baricco napjaink egyik leghíresebb olasz írója. 1991-ben jelent meg első regénye (Harag-várak), amelyet olyan felejthetetlen további művek követtek, mint a Tengeróceán és a Novecento, de világhírűvé csak az 1996-ban kiadott Selyem című kisregényével vált, amelyet azóta mintegy harminc nyelvre lefordítottak, 2007-ben pedig François Girard rendezett belőle filmet Keira Knightley és Michael Pitt főszereplésével. A tizenkilencedik század második felében játszódó történet főszereplője Hervé Joncour, aki rendszeres időközönként utazik selyemhernyógubókért Japánba. Utazásainak motivációját nemcsak az Európában fellendülőben lévő selyemipar jelenti: többek közt azért is kel útra a messzi országba, mert megigézte annak a japán nagyúrnak a kedvese, akivel üzletelni szokott, ennek a titokzatos ázsiai nőnek pedig nyugati arcvonásai vannak. Különleges, magával ragadóan lírai és éteri szépségű szerelmi történet ez, amelyről így nyilatkozott írója: „Mondhatnánk, hogy szerelmi történet. De ha csupán az volna, nem érné meg elmondani.”
Aki híváncsi, hogy Bajtai milyen könyvet ajánl kisgyermeknek, munkatársnak vagy bonyolult kapcsolatban lévőknek, folytassa az olvasást az 1794 oldalán.
Olvastad már karácsonyi könyvajánlónkat gyerekeknek?
A nyitóképen jelenet Hemingway Akiért a harang szól című regényének filmváltozatából.
