Konzerválják a bonyhádi rommaradványt

A hónap folyamán, a 6. számú főút Bonyhád felé kiépítendő közlekedési csomópontjánál, az útépítéshez kapcsolódóan végzett régészeti megfigyelés során egy középkori épület romjaira bukkantak. Hogy mi lehetett az épület jellege ? megosztja a szakvéleményt, viszont abban egyetértenek, hogy vagy kápolna, vagy templom maradványait találhatták meg.

Október 20-án L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatala Épületügyi és Örökségvédelmi Osztályával, valamint a Forster Gyula Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központtal együttes helyszíni szemlét tartott, mely keretein belül feltérképezték a feltárt rom állapotát, elhelyezkedését a főút, illetve az épülő elkerülő út viszonylatában.

A szemlét követően a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára Filóné Ferenczi Ibolya Bonyhád polgármesterével és Ódor Gábor János a Wosinsky Mór Megyei Múzeum igazgatójával közös sajtótájékoztatót tartott, ahol a jelenlévőkkel megosztották az épületrommal kapcsolatos jövőbeni terveiket, illetve a Kormány álláspontját annak kezelését illetően. ?Én minden egyes olyan régészeti feltárást igen nagyra értékelek, ahol a magyarság múltjából eddig ismeretlen, nem dokumentált, feltáratlan leletek kerülnek elő? ? nyitotta beszédét személyes benyomásaival L. Simon László, majd felhívta rá a figyelmet, hogy a Kárpát-medencében rengeteg hasonlóan feltáratlan rom és egykori építkezés helye található meg, melyek 99%-a nem látogatható.

Ezt követően a Komárom-közeli Brigetio, a Római Birodalombeli polgárváros feltárását hozta fel, mint a bonyhádi épületrom lehetséges párhuzamát abban a vonatkozásban, hogy mind a két helyszínre egy-egy beruházás megvalósítása, megépítése közben bukkantak. A brigetiobeli romegyüttes sokkal kiterjedtebb területű, minthogy el lehessen fedni, ezért a Kormány támogatása révén sikerült elérniük, hogy az ottani beruházás kapcsán épülő Duna-gát nyomvonalát átépítse az ezzel foglalkozó konzorcium. A bonyhádi maradvány viszont nem akkora kiterjedésű, hogy nagyobb közönségek számára is bemutatható lehessen. ?Szakmai konszenzus van abban a kérdésben, hogy ezt a helyi múlt szempontjából fontos régészeti leletet fel kell tárni, az ott lelhető tárgyakat ki kell menteni ? melyek már korábban megtörténtek ?, és a tudományos feldolgozás után a helyiek és érdeklődők számára ezt a tudományos értékű információt publikáció formájában megosztani? ? foglalta össze a rommal kapcsolatos teendőket és célokat.

?A szakemberek többségének azonban az álláspontja az, hogy ez a régészeti lelet az országos régészeti térképen nem képvisel akkora értéket, hogy érdemes legyen hosszútávon a felszínen tartani és bemutatni? ? mondta el a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, és összegezte az ügy során kialakult konzultáció végeredményét, mely szerint a bonyhádi műemlék elfedése indokolt. Felhívta rá a figyelmet, hogy az elfedés intézménye a maradványok konzerválását és az időjárás viszontagságai elleni védelmet szolgálja, valamint a lehetőséget a későbbi feltárások számára. L. Simon László hozzátette, a terület nagyjából egyharmad részére fog települni az épülő útszakasz.

?Sok száz olyan, ennél értékesebb, elfedett, vagy fel nem tárt templomalapunk van, amely sokkal jobb pozícióban van, és hogyha lenne szabad forrásunk ezeknek a feltárására, inkább azokat lenne érdemes támogatnunk és a nagyközönség számára bemutatnunk? ? érvelte L. Simon László a kérdés kapcsán, hogy miért nem lenne kifizetődő vállalkozás az újonnan felfedezett rommaradvány rekonstrukciója, turisztikai látványossággá való átalakítása mindamellett, hogy az alapjának egy része a 6. főút alatt húzódik. Végül tájékoztatta a Miniszterelnökség államtitkára a jelenlévőket, hogy a lelet régészeti szempontból, a jogszabályoknak megfelelően már megkapta a védettséget.

Majd Filóné Ferenczi Ibolya polgármester és Ódor Gábor János múzeumigazgatók is felszólaltak. Megnyilvánulásaikban L. Simon László szavaihoz csatlakoztak, illetve fontos információkkal egészítették ki azokat. Bonyhád polgármestere a szegedi geodéziai csoporttal való együttműködést emelte ki, mely révén képet nyerhetünk a későbbiekben az egykori épület kinézetéről, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum igazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az elfedés mint konzerválási folyamat nem egyenlő a műemlék elpusztításával, ahogyan az ?a közösségi portálokon megjelenik.?