jegpalya_a_varosliget_tavon_600x430.png
Jégpálya a Városligeti-tavon 1910-ben, háttérben a Millenniumi emlékműFotó: Fortepan

Az egykor a főváros határában fekvő Városligetet a 20. század elejére körbeépítették, így a téli hónapok sem jártak olyan lehűléssel, mint korábban. Lerövidültek a korcsolyaszezonok. Előfordult olyan enyhe tél is, hogy meg sem tudták rendezni itthon a műkorcsolya bajnokságot. Hiába készítette elő 1914-re a Budapesti Korcsolyázó Egylet a műjégpálya terveit, a megvalósítást megakadályozta az első világháború kitörése. Újabb másfél évtized telt el, mire 1926-ban elkészült ? Európában másodikként ? a gépi hűtésű városligeti műjégpályája.


mujegpalya_liget_600x275.png
A műjégpálya megnyitásával bővült a szezon, megélénkült a fővárosi korcsolyaélet.Az 1940-es évekre több szakágban nemzetközi színvonalúvá vált a magyar korcsolyasport.

A műjégpályája építése során, 1926-ban 62 kilométernyi, négy centiméter átmérőjű csövet ágyaztak be a lebetonozott tómederbe. A csőrendszerben mínusz 7?12 fokra lehűtött, sós víz keringett, amely fagyott állapotban tartotta a betonra fokozatosan ráengedett vizet. A teljes, hűthető felület a pálya megnyitása idején 5600 négyzetméternyi volt.


mujegpalya_epitesi_600x193.png
A műjégpálya építési munkálatai a tómederben, 1925-ben (balra),a hűtést biztosító gépház a pálya megnyitása idején (jobbra).

 

A Színházi Élet képes hetilap riportere így számolt be az 1920-as években a műjégen zajló életről: ?A régi, csinnadrattás katonabanda sajnos eltűnt a jégről. A helyét gramofon tölti be, a korcsolyázók legnagyobb panaszára nagyon kevés lemezzel. Érdekes, hogy a prémes bundás, vastag kesztyűs téli sportruhák helyett csupa egyszerű kötött ruhát, szövet- vagy trikóruhát látunk. A nők éppen olyan toalettben korcsolyáznak a jégen, mint amiben a Váci utcában sétálnak.?


kepes_ujsag__liget_600x250.png
Képes újsághír, korcsolyázó gyerekekkel, a pálya megnyitásáról (balra),jobbra az 1937-es idény első korcsolyázói a műjégpályán.

A Színházi Élet riportere 1929 telén, a városligeti jégpályán nemcsak előkelő, nagyvilági társasággal, hanem kiváló sportemberekkel is találkozott. Erről így számolt be: ?A világbajnokságban is díjat nyert Szalay?Orgonista páros műkorcsolyázó bajnokok naponta treníroznak a műkorcsolyázók számára fenntartott ringben, készülnek az amerikai nagy versenyekre".


schanzer_maria__liget_600x282.png
Schanzer Mária és Kohner Kató bárónő, a korabeli divat szerint korcsolyázáshoz öltözve (balra), a a sokszoros magyar bajnok Szalay Sándor és Orgonista Olga 1929-ben (jobbra).

A Városliget a műkorcsolyasport európai fellegvárává vált a két világháború között. Először 1929-ben, majd 1935-ben és 1939-ben is műkorcsolya-világbajnokságot rendeztek a Városligetben. A budapesti világversenyeken hazai sikerek is születtek: 1929-ben az Orgonista?Szalay páros bronzérmet szerzett, 1935-ben pedig a Rotter Emília?Szollás László páros itt lett negyedszer világbajnok. A feljegyzések szerint a kreatív magyar sportolók új elemekkel gazdagították a páros műkorcsolyázást. A városligeti műjégpálya közönsége láthatta elsőként a Herrensprungot, azt a figurát, amikor a férfi egyik oldaláról a másikra emeli át a páros hölgytagját, és a halálforgást, amikor a hölgy szinte vízszintesen forog a jégen, miközben a párja, aki szintén forog, erősen tartja a kinyújtott kezét.
 


mukorcsolya_vilagbajnoksag_600x380.png
Az 1929-es budapesti műkorcsolya világbajnokságról készült sajtófotók

Az 1920-as években, a békeidők megszokott életformáját felforgató világháború hatására gyökeresen megváltozott az emberek viselkedése, öltözködése, egész életfelfogása. A nők rövidre vágatták a hajukat, eltűntek a kényelmetlen fűzők, a bokáig érő szoknyák. A férfiak örökre lerakták a keménygallért, a cilindert, a sétabotot. A korábbi, viktoriánus ideálkép helyére a sportos nő és férfi került, mint követendő példa. A műjég ? a szintén koedukált sporthelyszínnek számító teniszpályákhoz hasonlóan ? a társasági élet fontos színterének számított. A műjégpályán való megjelenést számon tartották, a képeslapok társasági rovatai rendszeresen beszámoltak a korcsolyaszezon eseményeiről.


mujegpalya_bejarat_600x352.png
A műjégpálya kivilágított bejárata

A legújabb divatot képviselő ruhák bemutatása sohasem maradhatott ki a beszámolókból: ?Nagy izgalom volt ma délben a jégen: ma mutatta be Imrédy Magda, a bajnoknő szenzációs, új korcsolyadresszét, ezüstfehér laméból? ? olvasható a Színházi Élet 1934-es évfolyamában.


sportlady__liget_600x312.png
Sportladyk és előkelő, sportos urak a városligeti műjégen 1934-ben

A két világháború között is tovább élt a jelmezes jégünnepélyek 19. században meghonosodott szokása. A műjégpályán a téli szezonban jégrevüket idéző, látványos előadásokat rendeztek. Kiemelkedő alkalom volt minden évben a szezonzáró jégünnepély. Vidám, kosztümös bemutatóval búcsúztatták évről évre a városligeti korcsolyaszezont a Budapesti Korcsolyázó Egylet tagjai.
 


liget__mukorcsolya_600x380.png
Az 1937-es jégünnepély szereplői népviseletben és magyar történelmi ruhákbantáncolták a csárdást és a palotást a műjégen

jegcsardas_angelo_600x275.png
Az emlékezetes jégcsárdás szereplőit és az általuk viselt kosztümöket Angelo fotóműtermében, zavartalan körülmények között is megörökítették az utókor számára

galamusor_liget_mujeg_600x266.png
Az 1940-es szezont búcsúztató gálaműsor résztvevői

 

A két világháború közötti évtizedek képzőművészeinek képzeletét is megragadta a műjégpálya kavargó, színes látványa.


pecsi__festmeny__liget__mujeg_600x453.png
Pécsi Pilch Dezső (1888?1949) festőművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára, ilyennek látta a műjégpályát és környezetét az 1940-es években.

Forrás és fotók: ligetbudapest.reblog.hu