Jeles napok

Jeles napok

Csillag Pál születésnapja – 1896

CSILLAG PÁL (Budapest, 1896. április 17. – Budapest, 1944. december 24.): matematikus, az iskolateremtő, nagy hírű matematika-oktató Fejér Lipót tanítványi körének egyik tagja. Főiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Részt vett a Galilei Kör munkájában. 1921-ben doktorált Budapesten. 1924-ben a budapesti Goldberger-textilgyárban kapott alkalmazást mint matematikus. 1938-ban származása miatt nyugdíjazták.  A hatvány- és Fourier-sorokkal, továbbá függvénytani és halmazelméleti kérdésekkel foglalkozott, például a Hatványsorra vonatkozó két összetartási kritérium kapcsolatáról és a Korlátos ingadozású függvények Fourier-féle állandóiról címen megjelent írásaiban.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Lőrenthey Imre születésnapja – 1867

LŐRENTHEY IMRE ((Pest, 1867. április 17. – Nyírmada, 1917. augusztus 13.): paleontológus, geológus, egyetemi tanár, a pannóniai-pontusi képződmények névadó kutatója. Tanulmányait a budapesti egyetemen Hantken Miksa vezetése alatt végezte 1885–89-ben. Szünidőben az ország fontosabb geológiai vidékeit tanulmányozta, tanulmányutat tett Olaszországban, Svájcban, Franciaországban, Londonban. 1890-ben természettudományokból doktorált és a kolozsvári egyetemen Koch Antal asszisztense lett. 1893-tól a budapesti egyetemen Hantken, majd újra Koch asszisztense volt. 1896-ban a gerinctelen állatok paleontológiájából magántanárrá képesítették. 1897–98-ban Karl Zittel müncheni paleontológus mellett dolgozott. Hazatérve 1899-ben adjunktus lett a budapesti egyetemen. 1914-től haláláig a paleontológia tanára volt.
1896-ben Svájcban és Dél-Tirolban, 1898-ban Bajorországban folytatott paleontológiai-geológiai kutatásokat. Háromszor vett részt Lóczy Lajos kutatóútján; 1899-ben Olaszországban, 1901-ben Nyugat-Oroszországban, Finnországban és Németország keleti részén, 1902-ben Romániában, Dél-Oroszországban és a Kaukázusban. Érdeklődése három nagy területet ölelt fel: a pannóniai-pontusi képződményeket – az ő ajánlatára fogadta el a nemzetközi tudomány a pannóniai emelet elnevezést; a harmadkor (decapodák) paleontológiáját és Budapest környéke geológiai felépítésének tisztázását.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1992. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Április 17-én történt

„Az élet nagyon bonyolult azok számára, akik túlságosan gyávák és óvatosak! Éppen azoktól a sorsdöntő problémáktól futamodnak meg, melyeket legkönnyebb lett volna megvívniuk” – fogalmazta a 2003. április 17-én elhunyt Muráti Lili színésznő, akit az 1930-as és 40-es években a kor egyik legszebb, legizgalmasabb és legmodernebb színésznőjének tartottak, és akinek olyan emlékezetes filmek fűződnek a nevéhez, mint A csúnya lány, a 120-as tempó, Az éjszaka lánya, az Ez történt Budapesten, a Házassággal kezdődik és a Kölcsönadott élet.

Muráti Lili 1938-ban. Fotó: Bojár Sándor / Fortepan
Muráti Lili 1938-ban. Fotó: Bojár Sándor/Fortepan

Április 17-én történt

1605 A szerencsi országgyűlés Magyarország fejedelmévé választotta Bocskai Istvánt.
1874 I. Ferenc József uralkodó szentesítette az egységes, tízes felosztású mértékrendszert bevezető 1874: VIII. törvénycikket, amely 1876. január 1-jén lépett életbe.
1895 Megkötötték az első japán–kínai háborút lezáró békét, amely elismerte Korea függetlenségét, Kína megnyitotta hét kikötőjét Japán előtt, és átengedte Formózát (Tajvan), Port Arthurt és a Liaotung-félszigetet.
1912 Oroszországban a katonaság rálőtt a lénai aranymező sztrájkoló munkásaira, a sortűznek 250 halálos áldozata volt.
1924 Három amerikai filmcég egyesüléséből létrejött a Metro–Goldwyn–Mayer filmstúdió.
1944 A II. világháborúban az I. magyar hadsereg támadást indított a nyugat-ukrajnai frontszakaszon, a Dnyeszter és a Prut között. A műveletben a magyar honvédség második nagy vereségét szenvedte el, 80 ezer katona sebesült meg, esett el vagy került hadifogságba.
1946 Franciaország kivonta utolsó csapatait Szíria területéről. A függetlenség napja a Szíriai Arab Köztársaságban.
1958 Brüsszelben megnyílt a második világháború utáni első világkiállítás, amelynek jelképe a vas atommag felépítését ábrázoló Atomium lett.
1964 A New York-i Világkiállításon bemutatták a Ford Mustang nevű sportkocsit, amely generációk álomautója lett.
1969 Leváltották Alexander Dubčeket a Csehszlovák Kommunista Párt főtitkári pozíciójából, ezzel teljessé vált az 1968 januárjában elkezdett demokratizálási politika híveinek kiszorítása a párt- és állami vezetésből.
1970 Sikeresen landolt a Csendes-óceánban a Hold újbóli meghódítására indult, amerikai Apollo–13 űrhajó parancsnoki kabinja, miután az április 11-én kezdődött küldetés majdnem tragédiába torkollott.
1971 A Csárdáskirálynő ezredik előadásával megnyílt az átépített Fővárosi Operettszínház.
1975 A kínai támogatást élvező maoista vörös khmerek elfoglalták Kambodzsa fővárosát, Phnompent, majd megkezdődött négyéves, legalább egymillió emberéletet követelő rémuralmuk.
1982 II. Erzsébet brit királynő mint Kanada államfője az ottawai parlamentben kihirdette azt a törvényt, amely minden addigi törvényhozási függőségi viszonynak véget vetett Nagy-Britannia és Kanada között.

Április 17-én született

1539 Tobias Stimmer svájci festő, építészeti szakíró, költő
1649 Johann Meinrad Guggenbichler svájci–osztrák szobrász, legszebb fafaragásait a Salzburg környéki települések őrzik
1774 Friedrich Koenig német nyomdász, a hengeres gyorssajtó feltalálója
1801 Fogarasi János nyelvtudós
1814 August Grisenbach német orvos és botanikus
1885 Karen Blixen dán írónő, akinek a műve alapján készült az Oscar-díjas Távol Afrikától című film
1897 Thornton Wilder amerikai dráma- és regényíró
1899 Vincent Wigglesworth angol biológus, entomológus
1901 Adler Zsigmond ökölvívó, edző
1904 Hincz Gyula Kossuth- és kétszeres Munkácsy Mihály-díjas festő, grafikus, érdemes és kiváló művész
1904 Joseph Ahrens német zeneszerző és orgonaművész, zenetanár
1909 Ember Győző Kossuth-díjas történész, levéltáros, akadémikus
1911 Hervé Bazin francia író
1918 William Holden Oscar-díjas amerikai színész
1927 Örsi Ferenc József Attila-díjas író, újságíró, A Tenkes kapitánya szerzője
1929 Bernard Roizman moldvai–amerikai virológus, az MTA tiszteleti tagja
1936 Kutas László Kossuth-díjas szobrász- és éremművész
1938 Szelényi Iván Széchenyi-díjas szociológus, akadémikus
1946 Georges Jean Franz Köhler orvosi Nobel-díjas német immunológus
1947 Oláh Edit Széchenyi-díjas rákkutató, onkogenetikus, akadémikus
1948 Bossányi Katalin Rózsa Ferenc- és Pulitzer-emlékdíjas újságíró, gazdaságszociológus
1948 Ivánka Csaba Jászai Mari-díjas színész, rendező, zeneszerző, szövegíró, énekes
1950 Balogh Gyula Munkácsy Mihály-díjas festőművész
1950 Kalocsay Miklós színész
1951 Olivia Hussey argentin–angol színésznő
1954 Sárvári Győző színész
1956 Takács-Nagy Gábor Kossuth-, Liszt Ferenc- és Prima Primissima díjas hegedűművész, karmester, érdemes művész
1972 Jennifer Garner Golden Globe-díjas amerikai filmszínésznő
1974 Victoria Beckham angol énekesnő, dalszövegíró, modell és divattervező
1986 Dér Heni énekesnő
1986 Jekli Zoltán Harangozó Gyula-díjas táncművész, balett-táncos
1987 Bencsik Tamara énekesnő, a Balkan Express énekesnője
1993 Barta Ágnes  színésznő
2003 Battai Sugár Katinka világbajnok kardvívó

Április 17-én halt meg

1764 Johann Mattheson német zenetörténész, zeneszerző, énekes, karmester
1790 Benjamin Franklin amerikai író, tudós, államférfi
1794 Melchior Hefele osztrák származású építész, a klasszicizáló késő barokk Magyarországon is alkotó tehetsége
1889 Rónay Jácint János természettudós, akadémikus, Benedek-rendi pedagógus, író, a darwinizmus első magyarországi terjesztője
1919 Mednyánszky László festőművész, jelentősek impresszionista tájképei és a háború borzalmait ábrázoló művei
1954 Tapolczai Gyula színész, érdemes művész
1960 Eddie Cochran amerikai rock and roll énekes, legismertebb száma a Summertime Blues
1976 Henrik Dam orvosi Nobel-díjas dán biokémikus, a K-vitamin felfedezője
1980 Nádasdy Kálmán háromszoros Kossuth-díjas rendező, kiváló művész
1984 Tálasi István néprajztudós, akadémikus
1994 Roger Wolcott Sperry Nobel-díjas amerikai neurofiziológus, neurobiológus, az agyhasításos műtétek úttörője
1998 Linda McCartney amerikai fényképész, aktivista, zenész, Paul McCartney felesége
2003 Muráti Lili színésznő, az 1930-as, 40-es évek „filmbálványa”
2014 Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író, újságíró, kiadó, politikai aktivista
2018 Knoll József Széchenyi- és állami díjas farmakológus, orvos, akadémikus
2020 Tettamanti Béla Munkácsy Mihály-díjas grafikus
2020 Tibád Levente erdélyi magyar nyelvész, helynév- és helytörténet-kutató

#eztörténtma

Ez is érdekelheti

Nincs rossz szerep – Zenthe Ferenc legendás alakításai

A szülőföldjére mindvégig büszke színész nevét viseli ma Nógrád megye teátruma, a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház, mely éppen tíz éve született az addigi műkedvelő színjátszás hagyományából. Zenthe legfontosabb színházi szerepeiből válogattunk.

Konspirációs teóriák: ötvenkilenc éve halt meg Paul McCartney

Tele van az internet hajmeresztő konteóval: a most vizsgált elmélet szerint Paul McCartney 1966. november 9-én elhunyt. De akkor vajon ki szántja fel helyette a világ nagyszínpadait a mai napig?

Mennyi pénzt ér meg II. Erzsébet szobra?

A Buckingham-palota közelében található St. James’s Parkban tervezik felállítani a 2022-ben elhunyt II. Erzsébet szobrát.

Bartók zenéje a véremben van

Koncertsorozaton van túl a Budapesti Fesztiválzenekarral, és a héten Kínába indul az együttesével, a Verbier Fesztivál Kamarazenekarával. Úgy élvezi a zenélést, olyan vehemenciával hívja magához a feladatokat, mintha tegnap lépett volna ki a Zeneakadémia kapuján. Takács-Nagy Gábor nemrég Kossuth-díjat vett át. Interjú.