A különdíjakat a franciák, a kanadaiak és az oroszok kapták, az Ezüst Oroszlánt nemzeti pavilonként Chile, a legjobb kutatási projektként pedig a Sales Oddity, Milano 2 and the Politics of Direct-to-home TV Urbanism című kiállítás kapta a Fundamentals nemzetközi pavilon részeként ? ugyanitt különdíjakat is osztottak a Radical Pedagogies, a Intermundia és az Italian Limes című kiállításoknak ?, a fődíjat pedig a koreai pavilon érdemelte ki Crow's Eye View: The Korean Peninsula (A holló szemével: a Koreai-félsziget) című kiállításával. Az életműdíjat Phyllis Lambert kapta.
A Giardiniben található koreai pavilon az északi és a déli országrész építészetét állítja szembe egymással, ezzel érzékeltetve a történéseket magyarázó különböző politikai narrációk eredményeit. De annak hatása nem csak az országban, hanem például Afrikában is érzékelhető: Mugabe elnökről, csak úgy, mint az észak-koreai vezetőkről számos utcát, közteret neveztek el, a választási plakátokkal a politika és azok vezető alakjai városok szerte feltűnnek, szobrok hirdetik nagyságukat. A politika tehát az építészetben is felüti a fejét, leggyakrabban az említett terülteken érzékelteti építészeti hatását, de komplex épületsorok építéséből is kiveszi részét, például Szöulban. Miközben pedig az építészeknek Észak-Koreában a nagy vezetők heroikus küzdelmét kell kiemelniük, délen a demokráciát és a bürokráciát kell kiszolgálniuk az egyéni kreativitást hirdető építészet zászlaja alatt.
Az elmúlt száz évben csaknem minden országot leromboltak, a világ minden pontján háború dúlt ? ebben az értelemben különleges, eszmei értelmet birtokol az elmúlt száz év építészete. A velencei biennále június 7. és november 23. között a mindenkori kortárs építőművészet egyik legjelentősebb nemzetközi seregszemléje. Rem Koolhaas holland építész, a főkurátor Fundamentals címmel hirdette meg az ez évi kiállítást, és rendhagyó módon nem alkotókat (építészeket) hívott meg, hanem a maga koordinálta nagyszabású kutatási projektet kívánja bemutatni a Giardini központi pavilonjában és az Arsenale tereiben. A kutatás célja az építészet elmúlt százéves történetének, azaz a modernitás és a posztmodernitás korának elemző bemutatása abból az elgondolásból kiindulva, hogy az építészet globális trendjei a posztmodern korában felülírták-írják a helyi hagyományokat. A kiállítás célja egyrészt ennek a folyamatnak a bemutatása, másrészt a lokális tradíciók továbbélésének, átértelmeződésének feltárása.
Magyarország a Biennálen
Magyarországot a kiállításon Jakab Csaba és Márton László Attila építészek valósítja meg az ÉPÍTÉS/BUILDING - Az építés folyamata, ember- és közösségformáló ereje, hatása az épített környezetre című pályázatukat. A kiállításon a kurátorok az általuk ?Kárpát-medencei modellnek? nevezett oktatási módszert mutatják be, amelynek központi eleme az átriumban megvalósuló demonstratív ?ÉPÍTÉS?. Velencében továbbá Berszán Zsolt Decomposition című tárlata is látható lesz június 6-tól július 6-ig: Berszán Zsolt művészete a végesség problémáját állítja középpontba. A fiatal képzőművész legtöbb alkotása az alternatív genezis lehetőségét feszegeti, arra próbálván választ találni, hogyan ébred élet a halálban, milyen perspektívák nyílnak az ember számára a természet örök körforgásának inhumán szférájában. A velencei kiállítás egy újabb rétegét nyitja fel ennek a nagy témának: Mi történik az emberi testtel a halál után?
(Fotó: Csákvári Zsigmond)
