Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere elmondta: a város tudja, mivel jár múltja a szellem és a kultúra tekintetében. ?A térre a kultúra fog beköltözni, célunk, hogy azt a magyar kultúra olyan szellemi embereivel vegyük körül, akik mindig üzennek. Ezek az emberek üzennek a mának, nem csak a fehérváriaknak, hanem minden magyarnak.? Köszönetet mondott a művésznek, akinek műve gondolatokat ébreszt a szobor mellett elhaladókban. ?Ahogy a téren felállított Klebelsberg Kuno-szobor esetében az iskolások az intézménybe belépve megérintik Klebelsberg Kuno táskáját, reméljük, Kornis Gyula szobrával is hasonlóan tesznek a könyvtárba járók? ? mondta el a polgármester a szoborról, melyet Pető Hunor Munkácsy-díjas szobrászművész készített a tér másik felén állóhoz hasonlóan.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára Kornis Gyuláról fogalmazta meg gondolatait: ?ha nincs Kornis Gyula, akkor az egykori székesfehérvári ciszter diák, akinek ércszobra az iskola lépcsőjén fogadja a jelenkori gimnazistákat és tanáraikat, sosem lett volna képes a Trianon utáni megrázkódtatásból felrázni az országot, erőt és hitet adva az egész nemzeti közösségnek. Kornis az a konzervatív újító, ?aki tisztában van azzal, hogy ami elmúlt, az többé a régi formában vissza nem térhet, s tudatában van a modern élet demokratikus követelményeinek ? írja Nagy József. ? A középosztály nemzeti demokráciáját akarja a proletárizmus internacionális demokráciájával szemben.? S ha nincs Kornis, akkor a kiváló történész, Hóman Bálint sem vihette volna tovább politikusként a klebelsbergi örökséget, és a második kultúrpolitikus-szobornak helyet adó Bartók Béla tér sem úgy nézne ki napjainkban, amilyennek azt Kornis bronzba öntött alakja mellett a megyei könyvtárba betérők láthatják. Székesfehérvár tehát nem csupán a nemzet történelmi fővárosa, nem csupán középkori koronázó város és királyi temetkezési hely, hanem a nemzeti identitást megerősíteni szándékozó konzervatív politika útkeresésének, ?a Szent István kultuszon túlmutatóan is ? a két világháború közötti Magyarország progresszív kultúrpolitikájának szimbolikus városa. Az a város, ahol egyszerre érezhette otthon magát e politika három meghatározó, a mai konzervatívoknak is szellemi hátteret nyújtó alakja: Klebelsberg, Hóman és Kornis.? ? üzente a családi okok miatt távol maradó L. Simon László, aki a szoborállítást kezdeményezte.
Kornis Gyula (1885-1958) filozófus, egyetemi tanár, piarista szerzetes, kultúrpolitikus, Klebelsberg Kuno egykori államtitkára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, elnöke, az Országgyűlés elnöke. A szobrot Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Marosi Alapítvány állítatta. Kornis Gyula úgy tartotta, a tudomány pozitív módon fejleszti az embert, a technika az ember egész életét átformálta. Hatáskörében úgy élünk, mint a levegőben, gyakran észre sem vesszük. A tudomány világából energiákat kap a társadalom, és ezer szállal kapcsolódik a kultúrához ? hangzott el az avatáson.
Emlékét ki akarták törölni a magyar köztudatból ? mondta el Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Kifejtette: Kornis Gyula szerint azonos a politika és a tudomány célja, az embereket kell szolgálnia, enélkül ugyanis a politika hiteltelenné válik. Konzervatív gondolkodó volt, emlékét éppen ezért a 20. század második felében igyekeztek kitörölni. Életművében a tudatos és önálló nemzethatalom kialakításán munkálkodott. A boldog békeidőkben a legjobb európai egyetemeken folytathatott tanulmányokat, 1818 és 1919 között pedig pozsonyi dékán volt, 1920-tól filozófiatanár Budapesten, ami abban az időben emberfeletti feladat volt. A szellem embereként kultúrpolitikai felelősséget vállalt, az individualizmus helyett a közösségre építő társadalomképe a realizmuson, a jogon alapult. A kultúra az a cél, melyet a kormánynak szolgálnia kell ? vallotta Kornis Gyula. ?A közösséget szolgáló államnak többek között a kultúrára alapuló etikai elvek szerint kell eljárnia. Hangsúlyozza: a hatalom nem teremthet kultúrát, de közvetve, lassú és fáradtságos módon meg tudja találni az utat a szellem világába. Kornis figyelmeztet, csak a fejlett szellemi kultúra garantálhatja a jogbiztonságot, csak művelt polgárok tudják a jogi eszközöket a közösség érdekében felhasználni? ? mondta el Kövér László. A középosztályra épített, amit nem vagyoni, hanem műveltségi szempontok alapján határozott meg. Konzervativizmusa a közoktatás területén újító gondolatokat szült: a falusi iskolahálózat robbanásszerű fejlesztése, az ösztöndíjrendszer és a kutatás kiterjesztése, az Országgyűlés elnökévé szinte ellenszavazat nélkül választották. Magyarország német megszállása után viszont letartóztatták, Rákosiék kitelepítették, könyvtárát tudatosan szétszórták. Ugyan 1956 elhozta számára a reményt a tudományos világba való visszatérésre, de végül nem sikerült sem a kultúra, sem a politika világába visszatérnie. Temetésén mindössze hatan álltak sírjánál.
