A Kortárs Galéria ezer arca

?A galéria huszadik születésnapját ünneplő kiállítás arra hivatott, hogy mintegy visszatekintve az itt rendezett tárlatokra, összegezze a Kortárs Galéria törekvéseit? ? mondta el a kiállítás kapcsán Wehner Tibor művészettörténész, aki a kiállítást megnyitotta beszédével.

?A kiállítók az elmúlt húsz esztendőben Tatabányán szerepelt, a Kortárs Galéria falai között bemutatkozott művészek, s az alkotásaik által, a műegyüttesük által körvonalazódó műforma- és műfaji sokrétűség az egyik legfontosabb Kortárs Galéria-arculatot jellemző vonás.

Jelen vannak az autonóm és az alkalmazott művészet reprezentánsai, itt vannak a képzőművészek ? a festők, a grafikusok, a szobrászok ?, itt vannak az iparművészek csapatának képviselői, és természetesen jelentkeznek a Tatabánya és Komárom-Esztergom megye közelmúltbéli művészettörténetét oly karakteresen meghatározó fotósok is? ? mondta el a művészettörténész.

Így a látogatók a tárlaton azon művészek munkáival találkozhatnak, akik Tatabányán, illetve Komárom-Esztergom megyében születtek, ma is itt dolgoznak, vagy szorosabb, lazább szálakkal kötődnek a vidékhez. A kiállításról Wehner Tibor így fogalmazott: ?az alkotók a jelenkori magyar művészet más és más nemzedékének képviselői: idősebbek és fiatalabbak, a középgeneráció reprezentánsai: sorukban megjelennek a nemzetközi művészeti fórumokon is ismert és elismert alkotók ugyanúgy, mint a ritkábban szereplő, a visszahúzódóbb, vagy a fiatal, a pályájuk kezdő- vagy kibontakozó szakaszát megélő művészek.

Az így felvillanó, városi és megyei metszetben megjelenő galéria-tükör azt tanúsítja, hogy hallatlanul izgalmas, sok irányba tájékozódó és kutató, élménydús szellemi kalandokkal kecsegtető művészeti jelenségvilág befogadói lehetünk.?

A művészettörténész a Kortárs Galéria történetét is összefoglalta: ?Tatabánya kiállítási centruma a Népház, amely feladatkörét igencsak nehéz, mostoha körülmények között látja el: emeleti terme és előcsarnoka funkcionális jellegénél fogva sem alkalmas kiállítások megrendezésére, de ennek ellenére az intézmény ebbéli tevékenysége sokszínű és értékes. (?) Ezen önálló, kizárólag művészeti tárlatokra koncentráló intézmény megnyitására 1979-ig kellett várni, amikor a dózsekerti városrészben az a Kernstok Terem tárhatta ki kapuját, amely tizenhárom éven át szolgálta a művészetet és a művészeket rendkívül magas színvonalú, nemegyszer országos figyelmet keltő, megfelelő propagandával és szakmai dokumentációval kísért tárlataival. Máig érthetetlen 1992-es bezárása, felszámolása után újabb öt éves, hosszú szünet, tárlatcsend következett Tatabányán, mígnem az újabb kiállítóterem, a Kortárs Galéria megkezdhette munkáját a Vértes Agórája előd-intézményében, A Közművelődés Házában. És azóta lepergett húsz esztendő, és

elmondható, hogy ez alatt a két évtized alatt Tatabánya vizuális kultúrájának, jelenkori művészetének zászlóshajója, legfontosabb és legrangosabb fóruma a Kortárs Galéria volt.

Nincs pontos statisztikám, de megközelítően háromszáz tárlatot rendeztek az elmúlt két évtizedben e falak között, és a műveikkel itt vendégszerepelt művészek száma több százra rúg. Nyilvánvaló, hogy nem minden Tatabányán bemutatott mű volt remekmű, de a kiállítási, hosszabb távra szóló és rövidebb távú koncepciók mindenkor megalapozottak voltak, és rendkívül üdítő, változatos művészeti összképet tártak az érdeklődők elé: a képző-, az ipar- és a fotóművészet ágazatai, alkotóterületei, műformái és műfajai jelentek meg az önálló, a kisebb csoportos és a nagyobb alkotóközösségeket felvonultató bemutatók, tárlatsorozatok keretében? ? összegezte Wehner Tibor.

?A húsz esztendő azt igazolja, hogy a Kortárs Galéria fenntartói és működtetői, a kiállító intézmény tevékenységének koordinálói és segítői hosszú távú terveket valósítottak és valósítanak meg. Valószínűleg még soha nem volt olyan nagy szükség stabil, masszív, határozott célokat kitűző és realizáló, az állandóságot tükröztető és képviselő kulturális-művészeti intézményekre, mint napjainkban, és most egy ilyen működésére pillanthatunk vissza, s egy ilyen kulturális vállalkozás működésének tanúi, részesei lehetünk ? fogalmazott a művészettörténész.?

A Vértes Agórája oldalán így írnak a Kortárs Galériáról: ?Elsősorban az országban alkotóknak kínálunk lehetőséget a bamutatkozásra, támogatjuk a helyi művészeket, művészeti csoportokat, menedzseljük őket Magyarországon. Terveink közt szerepel, hogy számukra nemzetközi kiállításokon, csereprogramokban való részvétel lehetőségét megteremtsük. A csaknem 160 négyzetméteres kiállítótérben fiatal képzőművészek is megismertethetik magukat a kortárs művészetet kedvelő közönséggel, emellett támogatjuk a galéria falain kívüli projektjeiket is. Teret adunk a határon túli magyarok rendszeres bemutatkozásának. A nyitás óta számos elismert hazai alkotó és művészcsoport munkáit állítottuk ki. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a magyar és a nemzetközi kortárs művészet egyre gyakrabban találkozhasson.?

A tárlat, amelyen 45 képző-, ipar és fotóművész munkája tekinthető meg, egy hónapon át, 2017. április 13-ig tart.

A Kortárs Galéria kiállításait A Vértes Agorája nyitvatartási idejében tekinthetik meg az érdeklődők: hétfőtől szombatig 10-20 óráig, vasárnap 10-18 óráig.