A Libri irodalmi díjakat tavaly alapította a Libri Könyvkereskedelmi Kft. azzal a céllal, hogy díjazza az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit. A zsűri egyöntetű véleménye szerint a Libri irodalmi díj egyik legfontosabb feladata, hogy közelebb hozza az olvasókhoz a kortárs magyar irodalmat és felhívja a nagyközönség figyelmét annak alkotóira és műveire.

A Libri irodalmi díj nyertese 2017-ben Jászberényi Sándor író-újságíró A lélek legszebb éjszakája című novelláskötete lett.


A Libri irodalmi közönségdíjat pedig Kepes András televíziós személyiség Világkép című könyve kapta, melyre 12 ezren szavaztak.

Libri_dij_nyertesek_2017_2
Jászberényi Sándor és Kepes András
Fotó: Egyed Péter

A díjakra a szakmai zsűri és közönség szavazhatott. A díjat elnyerő könyvek szerzői egy-egy millió forintot kapnak, illetve 25-25 millió forint értékű médiatámogatást, amelyet bármely könyvük promóciójára felhasználhatnak.

A döntős könyvek a tavalyi év kiemelkedő alkotásai közül kerültek ki. A hazai kulturális élet 88 képviselője tehetett javaslatot, hogy a 2016-ban megjelent, a díj kritériumainak megfelelő alkotások ? összesen 132 könyv ? közül melyik 10 kerüljön a szakmai zsűri elé, illetve melyekre szavazhasson a közönség. Idén ebből a 10 könyvből kerültek ki a győztes alkotások.

A szakmai zsűri tagjai Fullajtár Andrea színművész, Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, Bálint András színművész, Beck Zoltán énekes-dalszerző, a 30Y frontembere és Károlyi Csaba irodalomkritikus voltak. Beck Zoltán a gálán úgy értékelte a zsűrizéssel kapcsolatos teendőit, hogy jó volt olvasni és olvasónak lenni. Bálint András szerint olyan művek kerültek így a kezébe, amelyeket amúgy nem olvasott volna el, Szilágyi Zsófia kiemelte, hogy megtanulták, miként tudnak együtt gondolkodni, Károlyi Csaba pedig azt mondta: a mai magyar irodalom világszínvonalú, külföldön is megállja a helyét.

zsuri
A zsűri
Fotó: libri.hu

A döntős könyvek közé bekerült négy regény: Krasznahorkai László, Németh Gábor, Závada Pál és Zoltán Gábor műve, két verseskötet Térey János (aki tavaly is a 10 kiemelt között volt) és Varró Dániel tollából, két novelláskötet: Jászberényi Sándor és Szabó T. Anna könyve, valamint két egyedi műfajú könyv, a napló és az esszé határán, Nádas Péter és Kepes András alkotása.

 

Jászberényi Sándor: A lélek legszebb éjszakája

Kepes András: Világkép

Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér

Nádas Péter: Az élet sója

Németh Gábor: Egy mormota nyara

Szabó T. Anna: Törésteszt

Térey János: Őszi hadjárat

Varró Dániel: Mi lett hova?

Závada Pál: Egy piaci nap

Zoltán Gábor: Orgia

 

?A könyv, amelyik 2017-ben megkapja a Libri irodalmi díjat, merész könyv. Szokatlannak, különösnek is mondhatjuk. A mai magyar irodalomban nem nagyon van párja. Beszédmódja, poétikája, stílusa egyedi. A hangja kimér, hideg, kíméletlen. A téma meghökkentő. Olyan formát tölt meg élettel, amelyről már azt hihettük, használhatatlan. Egy ijesztő, vad, ugyanakkor szánandó, menekülő pasas lelkének finom rezdüléseit követhetjük, aki remekül elbeszélt történeteivel egyébként a világ elképesztő háborús bugyraiba is elvezet minket. Jászberényi kötete hozzájárul ahhoz, hogy a novella műfaját ma is komolyan vegyük? ? értékelte Jászberényi Sándor novelláskötetét Károlyi Csaba irodalomkritikus, a zsűri tagja.

A gála házigazdái Fullajtár Andrea és Bálint András színművészek voltak, a szerzőket pedig Jánossy Lajos író, kritikus faggatta.

libri-irodalm-idij
A 10 döntős szerző

Jászberényi Sándortól megtudtuk, hogy tíz évig élt Kairóban, és még vissza-visszajár haditudósítóként. Az írása kapcsán elmondta, hogy nem életrajz jellegű, hiszen ?csak szerettem volna olyan higgadt lenni, mint a kórházban fekvő férfi?. A szerző a hétköznapokban újságíróként, haditudósítóként tevékenykedik, de mint mondta: ?az irodalomban nem kívánok ismeretet terjeszteni, ami érdekel, az a morális világok ütközése?.

Kepes András a könyve kapcsán kiemelte, hogy sok olyan jelenség van, amely eltérő az kultúrákban is azonos. ?Ebből arra következtetek, hogy létezik olyan réteg, ahol a kultúra azonos, erre épülnek rá a szokások, és ezen a szinten lehetnek félreértések. Ha ezeket lekaparjuk, akkor érthetjük meg egymást.?

Németh Gábor elárulta, hogy az elbeszélője kísértetiesen emlékeztet önmagára, sőt ő maga is járt a könyvben szereplő összes helyszínen. ?Az eseményeknek tehát sok köze van ahhoz, amit én is megtapasztaltam? ? mondta.

Szabó T. Anna elmesélte, hogy novelláskötetében sok-sok ember haragját írta meg, olyanokét is, akik nem tudják ezt megtenni, ugyanakkor ?az indulatok emlékeztetnek a sajátjaimra?. Hozzátette, hogy a novelláskötetben sok olyan novella van, amelyek ?álomsugallatból születettek?.

Térey Jánosnak ez a 10. verseskötete. A költő az írás folyamatáról kifejtette: sokszor érezte úgy, hogy nem elég jók a megírt sorok, ezért újrakeverte, kihúzta őket, hozzájuk tett, és olyan is volt, hogy kidobott néhányat. Elmesélte, hogy egy verse szerepel a kötetben 1985-ből, ez a legrégebbi alkotása, mely még Debrecenben keletkezett. A könyvben egyébként található egy Debrecen-térkép ? nem véletlenül, hiszen a költő maga is debreceni születésű.

?A szorongásaimat írom bele a verseimbe, ezért mindig csodálkozom, amikor nevetnek rajtuk? ? mondta Varró Dániel. Hozzátette, hogy a kötetben szerette volna végigvenni az irodalmi műfajokat, mint például a hitvesi lírát vagy a hazafias költeményt. Előbbi igen, utóbbi azonban nem sikerült ? jegyezte meg mosolyogva.

Závada Pál elmondta, hogy már az írás elején eldöntötte: nem történészi szempontból érdekli a híressé vált kiskunmadarasi lincseléssorozat. Maga a jelenség és a női figura izgatta ? nem csoda hát, hogy ő lett az elbeszélő. A könyv eredetileg színdarabnak készült, majd megszületett belőle a könyv, ám most szintén a színpadi változaton dolgozik. Fontos tényező a műben, hogy Hadnagy Sándor nem szólal meg, hiszen az asszony mindent elmond helyette, aki egyrészt vitában áll vele, másrészt jót áll érte ? fejtette ki az író.

Zoltán Gábor elmondta: regényébe belekerült mélyinterjúk is, melyekről úgy fogalmazott, hogy nem várt adományok voltak. Írói pályájának alakulásáról megjegyezte: ?írogatok még, de nagy valószínűséggel az Orgia volt az utolsó könyvem?.

Szíjjártó Anita