Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia éléskamrája volt, a trianoni békediktátum következtében azonban a magyar mezőgazdaság a világpiac szabályainak lett kitéve, a belső termelés költségei jelentősen megnövekedtek – idézte fel Nagy István agrárminiszter a kiállítás megnyitóján, hozzátéve, hogy a kiváló minőségű termőföldek és a nemesebb bortermő vidékek nagy része elveszett, ennek ellenére mégsem veszítették el a reményt. Mint mondta, a gazdasági egység felbomlása az állattenyésztést különösen érzékenyen befolyásolta. A háborús években, majd a megszállás és a forradalmak idején az ország szarvasmarha-állományának negyede, lóállományának még ennél is sokkal nagyobb része elveszett, a legsúlyosabb veszteség azonban az erdőket érintette.
Az 1920-as földreform az agrárvilág megsegítésének szándékát közvetítette, az Alföld-program pedig a fásítást és tanyai népiskolák felállítását is jelentette. A növénytermesztés és az állattenyésztés terén is mérsékelten, de nőtt az intenzív gazdálkodás, tovább javult a búza és a kukorica minősége és mennyisége, amely a kivitelben is szerepet kapott.
A miniszter szerint ma Magyarország erősebb, mint bármikor az elmúlt 100 évben. „Túléltük a többszöri elnyomást, a nemzetpolitikát új alapokra helyeztük és a kapcsolatok ma sokkal élénkebbek a nemzetrészekkel" – tette hozzá. „Nap mint nap azért dolgozunk, hogy határainkon innen és túl olyan világot teremtsünk, amelyben jó magyarnak lenni. A nemzeti összetartozás éve is bizonyítja, hogy hiába vették el tőlünk az országunkat, honfitársainkat, álmainkat és jövőnket, mi még mindig itt vagyunk". Kiemelte: az emlékezést szolgálja a most nyíló kiállítás is.
A Földfogyatkozás – Trianon 100 című kiállításban megtalálhatók mindazok az érzelmek, gondolatok, amelyek sajátos módon kavarognak bennünk – tette hozzá Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója.
