Kós Károly születésnapja lehet a magyar építészet napja

A magyar építészet napjáról szóló határozati javaslat tárgyalásával folytatta a munkát hétfőn este az Országgyűlés.

Lázár János (Fidesz) építési és közlekedési miniszter az építészet és az építésügy jelentőségéről, annak a Kárpát-medencei magyarok életminőségében játszott szerepéről beszélt. Hozzátette: utóbbi érdemben befolyásolja a közjót, amely minden hatalomgyakorlás célja, ezért kiemelten kell foglalkozni ezzel a témával.

Annak a véleményének adott hangot, hogy „nem fog robbanékony intellektuális vitákat kiváltani” sem az emléknapról szóló kezdeményezés, sem a törvény. Megemlítette: számos építészeti stílusnak van „magyar iránya”, majd a magyar sajátosságok között említette az épületen belül a tűzhely elhelyezkedését és a keresztalapú építészetet. Mindez azt mutatja, hogy valami járt az előttünk járó magyarok fejében, akik még nem tudatosan, nem építészeti végzettséggel, nem műszaki egyetemet végezve építkeztek; valamiféle nemzeti karakter ott is megnyilvánult – említette meg Lázár János, aki azt is kiemelte: a kor és a hely mellett annak a közösségnek a szellemét is figyelembe kell vennie az építésznek, amelynek dolgozik.

Igazából az a kérdés, hogy a korszellemet valaki le tudja-e fordítani magyarra, vagy meg tudja-e mondani, hogy a korszellemnek milyen jelentősége van a magyar emberek életében – fogalmazott, hozzátéve, fontos, hogy „olyan építészeti irányt próbáljunk a jogalkotás eszközével segíteni, amely a beillesztés és az illeszkedés gyakorlatát nagyon fontosnak gondolja a magyar építészetben”. Lehet, hogy az országnak az építészekre van szüksége, hogy egy jobb minőségű ország legyen – jelentette ki felszólalásában Lázár János.

A miniszter Kós Károlyt méltatva kiemelte: az íróként, közíróként és művészeti íróként is ismert alkotó egész életpályája hiteles, „és amit a magyar ügyről, a nemzeti ügyről, közügyről, az építészetnek vagy a művészetnek ebben való szerepéről vallott, az szerintem pártállástól függetlenül mindenki számára vállalható” – fogalmazott.

Lázár János annak a reményének adott hangot, hogy az emléknap gondolatát képviselőtársai hajlandóak „az építészeti törvény megtárgyalásának felvezetéseképpen megfontolni, mérlegelni, és hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar építészek és a magyar építészet ügye fontosabb polcra és fontosabb helyre kerüljön”.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség államtitkára a kormány nevében nagyon fontosnak nevezte a javaslatot. Kós Károly nemcsak építész, hanem író, politikus és képzőművész is volt. A személyes élete is példázza, hogy a magyarság nem elsősorban származás, hanem vállalás kérdése – húzta alá a Miniszterelnökség államtitkára, majd felidézte Kós Károly erdélyi gyökereit, Erdélybe való visszatérését és ottani munkásságát. Kós Károly példája is mutatja, hogy a külhoniság a 20. század elejétől az identitásunk része – hangsúlyozta az államtitkár. Potápi Árpád János a kormány nevében a támogatásáról biztosította a javaslatot, amely értékelése szerint lehetőséget biztosít az építészeti örökség előtti tiszteletadásra.

Kállai Mária (Fidesz) közös pontnak nevezte, hogy az építészet nemzetmegtartó erő, a hazánkhoz való kötődést erősíti. Az emlék- és ünnepnapok és a hozzájuk kapcsolódó elismerések  rangot adhatnak – vélte. Kitért arra, hogy az élet számos területén döntöttök már emléknapokról, ezek a napok összekapcsolják a múltat és a jelent, s megteremtik a lehetőséget a tisztelgésre. Ez a sor gazdagodhat most az építészet emléknapjával – mutatott rá, hangsúlyozva: Kós Károly érdemei vitán felül állnak. A Fidesz támogatja a javaslatot.

Szabó Sándor (MSZP) arról beszélt, hogy szimbolikus a javaslat, és annak külön költségvetési vonzata nincs. Kós Károlyról szólva kiemelte, méltó, hogy az ő születésnapja az építészet emléknapja legyen. Kitért arra is, hogy Szeged az elmúlt évben a településkép védelméről szóló rendelet alapján módosította saját szabályozását, és megemelték a helyi védettségű épületek számát. Ezen épületek felújítására minden évben forrást is biztosítanak – jelezte. Az MSZP a javaslatot támogatja – közölte.

Mihálffy Béla (KDNP) azt mondta, hogy Kós Károly kiemelkedő művész volt, építészként, íróként és politikusként is maradandót alkotott. A 20. századi magyar kultúra és közélet egyik legjelentősebb alakja volt – jellemezte. A magyar építészeti alkotások körülvesznek bennünket, korlátok nélkül elérhetők, ezekben érhető tetten leginkább nemzeti kultúránk – fogalmazott, majd jelezte: támogatják a javaslatot.

Balassa Péter (Jobbik) jelezte, pártja örül az előterjesztésnek, hiszen az építészet, a művészet a magyar társadalom formálója. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a magyar építőipar jelenlegi nehéz helyzetére.

Szabadi István (Mi Hazánk) jelezte, egyetért a javaslattal, hiszen a Mi Hazánk célja, hogy Magyarország a világ egyik vezető turisztikai desztinációja legyen, ehhez pedig elengedhetetlen az építészeti örökség megőrzése és fejlesztése. Hozzátette, támogatja a javaslat üzenetét, hogy Kós Károly szellemi örökségéből az országépítő akaratra helyezi a hangsúlyt. Az építészt méltatva kiemelte annak áldozatkészségét, amely megmutatkozott abban is, hogy Trianon után visszament Erdélybe, mert tudta, hogy ott nagyobb szükség lesz rá. Arra szólította fel a kormányzati szereplőket, hogy Kós Károly áldozatvállalását is tekintsék példának – összegzett Szabadi István.

Bakos Bernadett (LMP) Kós Károly életművéből kiemelte a Wekerletelep városrészt, amely jelzi, hogy az építész emberközpontú városban gondolkodott. Ma ugyanerre a fenntarthatóság és élhetőség szavakat használjuk – mondta. Emberléptékű, közösséget segítő építészetre van szükség ma is – mondta, hozzátéve, a jelenlegi és a korábbi kormányok is feláldozták az élhetőséget a gazdasági versenyképesség céljaival szemben. A „kormány által szétvert” intézményes örökségvédelemre lenne szükség – mondta, hozzátéve, hogy a zöldek elkötelezettek az olyan szabályok kialakításában, amelyek alapján a gazdasági szereplőknek vissza kell adniuk a társadalomnak azt, amit elvettek.

Lázár János építési és közlekedési miniszter zárszavában előremutatónak nevezte a vitát, mely érintette a magyar építészetről szóló, készülő törvényjavaslat több pontját. Jelezte, a nagyon rövid időn belül a parlament elő kerülő javaslat az építésügyi törvény, az örökségvédelmi törvény, a mérnökkamarai törvény, az építészkamarai törvény és még számos alacsonyabb rendű jogszabály összefoglalása lesz majd. Az is mondta, az új építészeti törvény számos társadalmi folyamatra reflektál majd. Számos radikális változás lesz a jogszabályban – mondta, példaként említve a nemzetgazdasági kiemeléseket, a fenntarthatóság szempontjait és a beépítési szabályokat.