A május 30-án nyíló ideiglenes kiállításon bepillanthatunk a reneszánsz bor világába, megismerhetjük a Tokaj-hegyaljai pincészetek jelenét és jövőjét, az aszú készítésének történetét. A tárlatot Tátrai Zsolt borász, fotóművész alkotásai színesítik, a fényképkiállítás a Tokaj-hegyaljai borkészítés életéből mutat be kockákat.
A magyarországi borászatban is jelentős korszaknak tekinthető a reneszánsz időszaka. Az ókori szerzők borászati megállapításainak újra felfedezése, az ókori borkészítmények - ürmös és füves borok, édes csemegebor készítmények, az édesítő fűszernek is használt raguzai-dubrovniki mazsola, (töppedt szőlő) - közismertté válása jellemzi a korszakot - írja Csoma Zsigmond Reneszánsz bor, reneszánsz élet, Tokaj reneszánsza című munkájában.
A tokaji borvidéken is termesztettek kékszőlő fajtákat a koraújkorban, azonban a régen és a még ma is termesztett fő fajta, a középkor óta honos furmint. Bár az első említése 1623-ból ismert, a hárslevelű fajtáé 1726-ból, az ókorban is kedvelt sárgamuskotály szőlőé pedig 1560-ból keltezhető, de magleletek bizonyítják középkori termesztésüket is.
