Köszönet legkiválóbb művészeinknek

A Nemzet Művésze-díjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezdeményezésére 2013-ban alapította az Országgyűlés, és a díj Bizottsága 2014 júliusában ítélt oda első alkalommal. A cél nem más volt, minthogy kifejezzék a személyes megbecsülésüket a kimagasló teljesítményű művészeknek, és életjáradékkal biztosítsák számukra a méltó életkörülményeket.

Idén november 3-án három művész: Csukás István, Kiss Anna és Dévényi Sándor vehette át az elismerést Fekete György belsőépítésztől, az MMA távozó elnökétől és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettestől. Fekete György köszöntőbeszédében elmondta: amikor a felterjesztetteknek a nevét olvastam, a lélegzetem is elállt, olyan fantasztikus művészek, fantasztikus életpályák vannak. A leköszönő elnök hangsúlyozta: nehéz a zsűri munkája, hiszen 15-20 névből kell választani kettőt-hármat.

De miben különböznek ők, a díjazottak tőlünk? ? tette fel a kérdést Fekete György. Nem abban, hogy Kossuth-díjuk van. Hanem abban, hogy pályájuk során igyekeznek hozzájárulni a magyar értékek teremtéséhez. Az életüket nem véletlennek tekintik. Ahogy Pilinszky János is mondta: olyan üresen kell elmenni erről a világról, ahogy újszülöttként érkeztünk. Ezért művészként életünkben mindent át kell adni az embereknek.

Kiss Anna a líra és a dráma műfajában is kiemelkedő életművéért részesült az elismerésben. A művészt 1967-ben mutatta be az Alföld című folyóirat. Kiss Anna különleges, népi, folklorisztikus elemekkel átszőtt költői világot teremtett lírájában. Műveiben megjeleníti a népi hiedelmeket, a balladákat, a meséket, a babonákat. Emellett nyolc mesekönyvet is írt ? derült ki a laudációból.

?Én tudom, hogy nem csak a művészek tudnak létrehozi jelentős életműveket, ezért is áll még a világ? ? kezdte beszédét Kiss Anna, aki kiemelte: mégis a művészek azok, akik hihetetlen hatással bírnak az emberekre. Erre példaként mesélte el a költőnő, hogy orvostanhallgatóként milyen katartikus élmény érte. ?Amikor a hazám sötétséggel nézett szembe, és én is a sötétséggel néztem szembe, meghallgattam Bartók Béla I. hegedűversenyét. Végigsírtam a művet. Nagy hatással volt rám. Erőt adott ahhoz, hogy a költészetet válasszam életpályának. Akkor nem tudtam ezt megköszönni. Most viszont köszönöm? ? mondta el a költő.

Csukás István sokműfajú életművéért és az ifjúsági irodalom kiemelkedő és értékteremtő gyarapításáért kapta a kitüntetést. Csukás István ?korai költészetében a nagyvárosba került fiatal értelmiségi önmagára és otthonára találásáról számolt be, fájdalmas nosztalgiával az eltűnt gyermekkor és az eltűnőben lévő ifjúság iránt. Későbbi verseinek meghatározó vonása a himnikus életszeretet. Ennek az életszeretetnek más hangolású dalai az elmúlással viaskodó versek, a halál figyelmeztetéseire adott költői válaszok? ? írják az alkotóról a Digitális Irodalmi Akadémián. ?A hatvanas évek közepén Kormos István biztatására fordul a gyermekirodalom felé, és ettől kezdve verseskötetei mellett egyre-másra jelennek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi. Nagy sikerrel mutatják be Ágacska című színdarabját, majd a többi színpadi művét, 1975-ben pedig a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapja a fesztivál Nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet.?

A szerző a díjátadón elmondta: sokkal ismertebb vagyok a gyerekeknek írt műveim miatt, mint a felnőtteknek írt alkotásaim miatt. De ez nem is baj, hiszen nincs csodálatosabb birodalom, mint a magyar gyerekirodalom. Minden nagy magyar író szólt a gyerekekhez ? hangsúlyozta Csukás István, hozzátéve: a gyerekirodalom nem másodlagos része az irodalomnak, hanem egyenrangú vele. ?Amikor írok, hiszek abban, hogy amit alkotok, az jó. De ugyanennyire fontos, hogy mások is higgyenek benne? ? fogalmazta meg a szerző, kiemelve, milyen jólesik neki az elismerés.

Dévényi Sándor a magyar organikus építészet értékeinek gyarapítása, városképformáló munkássága, valamint oktatói tevékenysége elismeréseként vehette át a díjat. A laudáció szerint a pécsi kötődésű alkotó műveit formai játékosság, expresszív, olykor ironikus koncepció jellemzi. Épületeihez szervesen hozzátartozik a szín mint a formát alátámasztó, az épületet magyarázó, értelmező elem.

Életünk 90 százalékát épített környezetben töltjük el. Ha ez a környezet egy tehetséges építészeti gondolat szüleménye, akkor az építész hozzájárult mindannyiunk boldogságához ? fogalmazott Dévényi Sándor.

A díjat a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a köztestület megalakulásának évfordulója ? november 5. ? alkalmából adományozza. A díj az alábbi művészeti területeken adományozható: színházművészet, irodalom, zeneművészet, képzőművészet, filmművészet, építőművészet, táncművészet, iparművészet, fotóművészet, népművészet, valamint cirkuszművészet. A Nemzet Művésze-cím az előzőleg Kossuth-díjban részesített és 65. életévét ? táncművész, valamint cirkuszművész esetében 50. életévét ? betöltött művészeknek adható. A díjazott az adományozásról okiratot kap, jogosult a Nemzet Művésze-cím viselésére, és az adományozást követő hónap első napjától életjáradékban részesül. Az életjáradék havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a huszonháromszorosa.

Kultúra.hu

Forrás: Kultúra.hu/pim.hu/MTI

Fotó: MTI/Illyés Tibor