(MTI) Bácska és Nyugat-Bánát kastélyairól és egykori lakóiról szóló kötetéről a szerző, Podhorányi Zsolt kutató-szerkesztő elmondta, hogy a határon túli magyar területek közül a legmostohább sorsúak közé sorolhatók a délvidéki magyar kastélyok, amelyekről korábban nem készült semmiféle összefoglaló munka. A kötet ötlete a 2006-ban megjelent, Mesélő kastélyok című könyve írása közben született meg ? tette hozzá Podhorányi Zsolt.
A II. világháború pusztítása után sok a pusztában vagy települések szélén álló kastélyt és kúriát egyszerűen széthordtak, mert nem voltak szem előtt. A kastélyok tulajdonosai ráadásul az esetek túlnyomó részében magyar vagy elmagyarosodott urak voltak, így a rombolás szenvedélyét a földbirtokosok elleni gyűlöleten túl a szerb-magyar nemzetiségi ellentét is tüzelte.
A műemlékek barátjának sietnie kell, ha még látni szeretné az összedőlés határára jutott temesvajkóci Mocsonyi-Bissingen-Nippenburg-kastélyt vagy a Fernbach-család rezidenciáját Babapusztán. Elpusztult a magyar klasszicizmus egyik szép emléke, a beodrai Karátsonyi-kastély, az Ybl Miklós tervezte zsombolya-csitói Csekonics-kastélyt pedig maga a grófi család bontatta le, mert csökkentett birtokából képtelen volt fizetni a tetemes építményadót.
A zárgondnokság, a végrehajtó ismerős fogalmak lettek a szalonokban, ahol korábban vadászatokról, lóversenyekről, bálokról, fényes partikról szövődött a társalgás ? írja honlapján a zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, amely a kötetet a budapesti Szobek Bt.-vel közösen jelentette meg.
A könyv szerzője elmondta még, hogy kutatómunkája során a Vajdaságban és Magyarországon beszélt az egykori tulajdonosok leszármazottaival, összegyűjtötte a lejegyezhető történeteket, a megsárgult fotókat. A kötet így gazdag képanyagot tartalmaz, és sokat közread a híres délvidéki anekdotakincsből is.
