A 20. század magyar történelmének egyik legismertebb, bizonyos szinten az utókor által is legelismertebb személye volt Angelo Rotta, thébai címzetes érsek, apostoli nuncius. 1925-től Törökországban szolgált, innen helyezték át 1930. február 19-én a magyarországi nunciatúra élére, s ekkor még természetesen nem tudhatta, hogy a korábbi szokásokkal ellentétben sokkal hosszabb időt, 15 évet fog ebben a pozícióban eltölteni.
A magyar katolikus egyház szempontjából, s talán az is mondható, hogy Rotta – békeidőbeli – tevékenységét tekintve is az 1930-as évek csúcspontja a 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus volt. Az egész világ figyelmét Magyarországra irányító esemény előkészületeit a nuncius is figyelemmel kísérte. Az első kötet ennek a fontos időszaknak a történetéhez ad lényeges adalékokat.
A 1938 és 1945 közötti időszakot felölelő második rész több témakört különböztet meg. A „békés háború” korszakát, azaz a vég kezdetét a németek érdekeinek alávetve, valamint az új kezdetet és a véget, azaz a nuncius kiutazását és távozását Isztanbulon keresztül. A kötetben kiemelkedik a zsidóság védelmében végzett munka, a nuncius jelentései, a Vatikántól kapott utasításai, amelynek részletes ismeretéhez újabb dokumentumok közlésével is hozzájárul a kiadvány.
A kötetben szereplő iratok összegyűjtését Ferenc pápa 2020-as rendelkezése tette lehetővé, amellyel megnyitotta a kutatók előtt XII. Piusz pápa (1939–1958) pontifikátusának korszakát. Az anyaggyűjtés elsősorban a Vatikáni Államtitkárság Államközi Kapcsolatok Szekciójának levéltári anyagát veszi figyelembe, amely kiegészül két, már korábban megjelent kötetben közzétett dokumentumokkal, illetve azok magyar fordításával.
Nyitókép: Angelo Rotta magyarországi apostoli nuncius
