Már a középkorban is gyakran kerültek emberarcok a házakra, a díszítésen kívül a rossz szellemek elűzését is remélték a kőbe vésett tekintetektől. Az ókori görög és római építészet példáját évszázadokon át követték. Nem volt ez másként a rohamléptekkel épülő budapesti paloták, lakóházak esetében sem: az épületdíszítő emberalakok megformálásakor gyakorta nyúltak vissza az ókorhoz. Így találkozhatunk Bacchussal, Minervával, Merkúrral vagy akár Atlasszal is a budapesti utcákon. 

Minerva, vagy – ahogy a görög mitológiából ismerjük – Pallasz Athéné a bölcsesség városvédő istennője, iskolák, tudományos intézmények közkedvelt figurája volt. Atlasz pedig nem csupán az eget, hanem a nehéz épületelemeket is elbírta: erkélyek, kapuk tartóoszlopaként találkozhatunk vele fővárosunk utcáin. A leggyakrabban előforduló istenség természetesen Merkúr – a görög Hermész –, aki a kereskedelem védőisteneként a legtöbb feladatot kapta a városban.

Bacchus is igen közkedvelt istenség volt, a borivás, mulatozás, színház tartozott a feladatai közé. Vidám arca, göndör fürtjei számos épületről köszönnek le ránk.

Andrássy utca 52.

A míves megmunkálásnak egészen élethű képmásokat is köszönhetünk, de érdekesek a növényi motívumokkal kiegészülő arcok is, melyek különleges dekorativitásukkal emelik az épületek megjelenését.

Eötvös utca 7.

A Parlament részletgazdag homlokzatáról sem hiányozhatnak a kővé vált arcok: a főkapu felett három bajszos figura is szerepel növényi motívumokkal. A szocialista érában a Kádár-címer szerepelt a középső helyén, a bajszos növényember a rendszerváltás után került vissza a főkapu fölé.

Országház

A boltívek stabilitását biztosító zárókövek építészeti jelentőségét az is bizonyítja, hogy különösen gyakran díszítették emberarcokkal őket. De nem mindig voltak „élethűek” a figurák: gyakran stilizált ábrázolást választottak az építészek vagy a kőfaragó mesterek, mint például ezen a fent látható, Boráros téri épületen is:

Boráros tér 3.

Van, ahol egész szoborcsoport került fel a homlokzatra: két puttó is körbefogja a színházi maszkra hasonlító emberfejet. A szecesszió és a historizmus épületelemei keverednek ezen a Síp utcai bérházon:

Síp utca 17.

Néha azt is nehéz eldönteni, hogy emberrel vagy állattal van dolgunk. Oroszlán, vagy talán farkas rejtőzik az emberi tekintet mögött?

Szalay utca 7.

A Hunyadi téri vásárcsarnok „főbejárása” felett pedig még denevérszárnyakkal is büszkélkedhet Merkúr, így figyeli az élénk forgalmat.

Hunyadi tér 4.

Egy épület stílusa gyakran meghatározható emberarcairól. Például a szecessziós Aulich utcai ház különleges férfiarcai is „árulkodó” megjelenésűek.

Aulich utca 4–6.

Csakúgy, mint ez a Lázár utcai, szigorú, szakállas férfiarc a körülötte lévő díszítőelemekkel. Ezek szintén egyértelműen meghatározzák az épület stílusát, amely jelen esetben az art déco.

Lázár utca 7.

A szecesszióra, art décóra jellemzőek a stilizált díszítőelemek, különleges példái ennek ezek a halarcú vízköpők.

Benczúr utca 46.

A Lajta Béla tervezte Parisiana mulatón pedig egy nagy bajuszú, jellegzetes magyar figura látható art décóra jellemző „kivitelben”.

Paulay utca 35., Újszínház

A Honvéd utcai lakóház bejárata feletti női arcmás pedig még későbbi korszakot idéz meg: az 1930-as évekre jellemző, letisztult art déco stílus formavilága ismerhető fel az alkotásban.

Honvéd utca 22.

Az egy házon fellelhető kőarcok számát tekintve pedig valószínűleg dobogós helyezést érhetne el az Aradi utca 17. alatti lakóház: több sorban helyezkednek el a homlokzatán az ijesztő képmások.

Aradi utca 17.

A budapesti kőarcok tárháza szinte kimeríthetetlen. Bármerre sétálunk a belvárosban, mindenütt felfedezhetők, érdemes sokszínűségükben gyönyörködni.

Nyitókép: Andrássy út 2.

A képek a szerző felvételei.