Kövér László hozzátette, a magyar nép mindezt úgy teszi, hogy „időről időre megpróbálnak a nyakunkra lépni azok, akik valamely istentelen és embertelen ideológia nevében el akarják venni hitünket, át akarják alakítani életmódunkat, miközben – nem mellesleg – a zsebünkben akarnak turkálni, és – ha úgy alakul – szívesen feláldoznának bennünket és otthonainkat egy véres háborúban”.
Hangsúlyozta, szükség lesz „most is bátor, önmagáért és a közösségért kiállni kész és képes, a békéhez minden körülmények között ragaszkodó lélekre”. Szükség lesz tehát a tárogatóra és annak mítoszára, valamint azokra is, akik azt megszólaltatják, magyarokra és nem magyarokra egyaránt – emelte ki a házelnök.
Azt mondta, az esemény résztvevőit annak a hangszernek a szeretete gyűjtötte össze, amely „a magyar történelemben mindig a szabadság hangját szólaltatta meg”. A tárogatót „mindig a szabadság barátai használták”, hangjából a szabadságukat védők vagy éppen az elveszett szabadságukat visszaszerezni akarók merítettek erőt – mondta.
Megjegyezte, azok, akik nem küzdhettek fegyverrel az elnyomás ellen, „a tárogató hangjával őrizték azt, ami az övék”, és ezért „egy igazi kultúrtörténeti legenda” a magyar emberek számára a tárogató. Hozzátette, a hangszer eredete az idők homályába vész, elterjedése a hagyomány szerint a kuruc időszakhoz, a Rákóczi-szabadságharchoz kötődik.
Kövér László köszöntőjében arra is kitért, hogy Magyarország megalapítása óta, több mint ezer éve jogfolytonosan létezik Európa politikai térképén. Úgy fogalmazott, a magyar történelem a 16. századi oszmán hódítás óta a szabadságharcok története: egyfelől állandó készenlét a túlélésért és a megmaradásért való küzdelemre, másfelől állandó harc a magyarok egyéni és közös jogainak érvényesítéséért.
Hangsúlyozta, az elnyomók sosem nyerték meg azt a békét, amelyben a passzív ellenállás az összetartozás, a kultúra, az emlékezés és a zene – egyebek mellett a tárogató hangja – erejével végül mindig győzedelmeskedett. Mint mondta, ez 35 éve is így volt, amikor „a kommunizmus múltat végképp eltörölni akaró 40 éve után lehetőséget kaptunk, hogy újra használatba vehessünk mindent, amit át tudtunk menteni”.
A tárogatósok is „gyorsan megtalálták az egymáshoz vezető utakat”, és elindult a Rákóczi Tárogató Egyesület, hogy „visszahelyezze a hangszert az őt megillető helyre” – jegyezte meg. Kövér László úgy fogalmazott, a tárogatón játszó művészek törekvéseinek köszönhetően a hangszer „nem a múlt egy egzotikus darabja, hanem kultúránk jelenben és jövőben is élő hangon zengő része”.
Nagy István agrárminiszter, a Hungarikum Bizottság elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, a tárogató által megszólaltatott zene a „magyar emberek szívéből, lelkéből felfakadó szabadság iránti sóhaj” és egy olyan csoda, amelyet csak ez a hangszer tud. Hozzátette, ha a tárogató bárhol megszólal, „akkor tudjuk, hogy ott biztosan magyar ember van”. Szerinte a hetedik tárogatós világtalálkozón a múlt és a jelen, valamint a zene és a lélek találkozik egymással.
A tárogató is a hungarikumok közé tartozik, amelyek kifejezik a magyar identitást, kultúrát és segítenek bemutatni a Kárpát-medence gazdag természeti és építészeti örökségét – jegyezte meg. Hangsúlyozta, az Agrárminisztériumban kiemelt figyelmet fordítanak a hungarikumok népszerűsítésére és immár tizennegyedik alkalommal hirdették meg a hungarikumpályázatot. Hozzátette, ebben az évben 650 millió forint áll a pályázók rendelkezésére, a népzene és a néptánc világához kapcsolódó kezdeményezések pedig hangsúlyosabban jelentek meg a támogatott tevékenységek között.
Nagy István kiemelte, a világtalálkozó eseménye azt üzeni, hogy a tárogató „nem a múltba zárt relikvia, hanem eleven hagyomány és közös kulturális kincsünk”. Az „egy olyan zenei nyelv, amelyet ma is sokan beszélnek és amely ma is képes megszólítani bárkit” – mondta.
Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, a találkozó azért is különleges, mert ott egy olyan közösség van, ahová jó tartozni. Hozzátette, csaknem harminc éve rendezik meg a tárogatósok országos találkozóját a szerencsi várban, az idei világtalálkozóra pedig 12 ország hangszeresei csatlakoztak az eseményhez. Úgy fogalmazott, a zenészvilágban a tárogató meghatározza a magyar identitást, erre pedig büszkének kell lenni.
Szerinte a tárogató dala „a magyar léleknek hangja”, és szorosan kötődik a Rákóczi-szabadságharchoz, ahol a magyarokat nemcsak a harcosok, hanem a hangszer hangja is lelkesítette. Kiemelte, a tárogató a magyar szabadsághoz és a nemzeti szuverenitáshoz köthető hangszer és a találkozón részt vevő zenészek a garancia arra, hogy azt a következő generációk is megismerjék.
Kiss Attila, Szerencs polgármestere a megnyitón elmondta, a város mindig örömmel fogadja a tárogatósok rendezvényeit, és bízik abban, hogy még hosszú évtizedekig együtt tudnak működni az esemény szervezőivel és a zenészekkel.
