Az előadásban Márkus Luca, Nagy-Kálózy Eszter, ifj. Vidnyánszky Attila, Hegedűs D. Géza, Stohl András, Kőszegi Ákos, Méhes László, Majsai-Nyilas Tünde, Antóci Dorottya és Ertl Zsombor lép színpadra. 

Anton Pavlovics Csehov Sirály című színművét 1896. október 17-én mutatták be először – Sztanyiszlavszkij, a darab rendezője és Csehov levelezéséből tudjuk, hogy bár Csehov komédiának szánta a darabot, a színészek már az olvasópróbán sírtak a szép és olykor fájdalmas szöveget olvasva. Ez a kettősség a mai napig izgatja a színházi alkotókat: a darab szereplői egyszerre költői és mégis egyszerű figurák, egyértelmű, olykor egészen egyszerű álmokkal, vágyakkal, amelyeket azonban legtöbbjüknek nem sikerül elérni, de talán még megfogalmazni sem.

A Sirály nagy népszerűségnek örvend a hazai színházakban, azonban a Vígszínházban legutóbb közel negyven éve, 1982-ben láthatta a közönség. A Horvai István által rendezett előadás máig legendás színházi körökben: részben a különleges díszlet, a színpadon kialakított tó miatt, részben pedig a szereposztás révén, melyben olyan neveket láthattak, mint Ruttkai Éva, Reviczky Gábor, Hernádi Judit, Kútvölgyi Erzsébet, Darvas Iván vagy Gálffi László.

A Vígszínház fennállásának 125. évében az ikonikus mű ismét parádés szereposztásban kerül színpadra,

a darabot egy egyedi nézőpontú, különleges világú rendező, David Doiasvili értelmezésében, Kozma András friss, a Vígszínház számára készült fordításában tekintheti meg a közönség. „A Sirály nem csupán egy széteső orosz család drámájáról szól, hanem általánosságban is rámutat az emberi élet folyton változó, különös viszonyrendszerére, az örök elvágyódástól a beteljesületlen szerelmen át egészen a művészlét és a mindennapok szürkesége között feszülő ellentétig” – emeli ki David Doiasvili rendező, a nemzetközi kortárs színházművészet egyik fontos alkotója.

A Vígszínház társulatához is különleges munkamódszerével érkezett, melynek lényege, hogy elsősorban a figurákat megformáló színészeken, az ő látásmódjukon keresztül közelíti meg a szöveget és az adott szerepeket. Az itthon megszokotnál hosszabb ideig tartó „elemző” próbákat egy műhelymunkaszerűen zajló próbafolyamat követte, melynek különlegességéhez az is hozzájárult, hogy az előadás alkotógárdája a próbaidőszak nagy részét a Margitszigeten töltötte.

Ezáltal nemcsak képletesen, hanem fizikai értelemben is kiszakadtak a klasszikus színházi gondolkodásmódból, ami jól jellemzi az előadást is: a költői érzékenységgel és olykor mégis abszurdba hajló profanitással megfogalmazott helyzetekhez összetett látványvilág társul, melyben – akárcsak a próbafolyamatban és az előadásban magában – nem bizonyos elemek, hanem az emberek, a szereplők állnak a középpontban. A Margitszigeten forgatott mozgóképes bejátszások és az előadás során létrehozott valós idejű videófelvételek segítségével a Vígszínház nagyszínpadán is élő és intim tér jön létre, mely egyszerre képes stilizáltan és emberien szólni a nézőkhöz, még közelebb hozva őket ezekhez az olykor nevetséges, ámde mégis fájdalmasan ismerős figurákhoz.

Csehov Sirály című művét december 17-én mutatják be a Vígszínházban, az előadást december 19-én, 21-én, január 12-én, 15-én, 21-én és 29-én is láthatják a nézők. További információ itt érhető el.

Képek forrása: Vígszínház