A középkori olasz filozófus bronzszobrát a német főváros központjában, a Potsdamer Platzon állították fel, s tökéletes mása a budapesti Közép-Európai Egyetemen 2001. február 17-én felállított szobornak. Alkotója az 1973-ban Berlinben született Alexander Polzin német szobrász, aki az elmúlt években nemcsak szobraival, hanem festményeivel is nemzetközi elismerést szerzett magának New Yorktól Los Angelesig, Jeruzsálemtől Párizsig, Bécstől Zürichig és Bukaresttől Budapestig.
A budapesti "kötődést" mi sem jelzi jobban annál, hogy a berlini szobor talapzatán magyar nyelven áll a Giordano Bruno-idézet: "Nem előnyös azt mondani, hogy az égen kívül semmi nem létezik. Nincs egyetlen világ, nincs egyetlen föld, nincs egyetlen nap. A világok olyan sokasága létezik, mint amennyi sugárzó fényt magunk körül látunk."
Alexander Polzin elmondta: hasonló szobor áll az olaszországi Nola városában is, ahol a katolikus egyház által később eretneknek nyilvánított filozófus született. Szavai szerint Nola, Budapest és Berlin immár egyfajta európai háromszöget képez, mintegy jelezve: a jövő Európájának támaszkodnia kell az olyan gondolkodókra, amilyen Giordano Bruno volt. Polzin szerint számára különös élményt jelentett, hogy a németországi Max Planck Intézettel és a Giordano Bruno Társasággal együttműködve a szobrot - Nola és Budapest után - szülővárosában, Berlinben készíthette el. A hat méter magas szobor felett egyébként a berlini magyar és az olasz nagykövet vállalt védnökséget.
Giordano Bruno 1548-ban született a Nápoly közelében lévő Nola városában. Erősen vallásos családban nevelkedett, s 1572-ben pappá szentelték. Azonban eretnek nézetek hirdetésének gyanújába keveredve 1578-ban el kellett menekülnie hazájából, eszmevilága, világnézete ugyanis merőben más volt, mint a katolikus egyházé. Életét végigkísérte a világ nagy filozófiai problémáinak boncolgatása. Több száz évvel megelőzte korát azzal a kijelentésével, hogy a Föld nem a világegyetem közepe, hanem a mindenségnek csak egy kis szeletét képezi. Nézeteivel a keresztény világképet alapjaiban kérdőjelezte meg.
1592-ben Velencében elfogták a filozófust, s Rómába vitték. Az Angyalvárban mintegy hét éven át tartották fogva, majd pert indítottak ellene, s az inkvizíció halálra ítélte. Akkor mondta azt a híressé vált mondatát: "Jobban félnek maguk kihirdetni az ítéletet, mint én elfogadni azt." Giordano Brunót 1600. február 17-én - 52 évesen - a római piactéren, a katolikus egyházból kizárva, eretnekként máglyán megégették. A források szerint kivégzése előtt még a nyelvét is kivágták, nehogy lázító szavakat intézhessen a néphez. Írásait indexre tették, s az 1965-ös pápai visszavonásig ott is maradtak.
Berlinben egyébként hétfőtől kétnapos nemzetközi szimpóziumot rendeznek Giordano Bruno életéről és filozófiájáról.
(Múlt-kor/MTI)
