Színezüst kehely és egy unikális ostyatartó került elő a sírból
Egy középkori apátság titkai címmel nyílt kamaratárlat a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Tisza-tó melletti régészeti kutatások során előkerült ezüst áldozókészlet – kehely és ostyatartó – kapta a főszerepet a szeptemberi Hónap kincse tárlatban.
A régészeti kutatások szerint Tomajmonostora már a 11. századtól lakott terület volt, amit egy korai körtemplom maradványai is bizonyítanak. A település monostorra utaló nevét először 1322-ben említik írott források, de a most feltárt leletek arra utalnak, hogy ennél jóval korábban is fontos egyházi központ lehetett. Az ásatások során kiderült, hogy a korai rotundát később egy impozáns méretű háromhajós apátsági templom váltotta fel. A templomot körülvevő temető és a gazdagon díszített freskók töredékei mind arról tanúskodnak, hogy Tomajmonostora egykor virágzó közösségnek adott otthont – mondta a leleteket bemutató dr. Virágos Gábor, az MNMKK MNM régészeti főigazgató-helyettese, az ásatás vezetője a kiállítás megnyitóján.
A régész szerint a feltárás legizgalmasabb pillanata kétségkívül az volt, amikor egy erősen bolygatott sírból előkerült az ezüstkehely és az ostyatartó tálca. A sír elhelyezkedése – a szentély közelében – és a benne talált tárgyak egyértelműen arra utalnak, hogy egy magas rangú egyházi személy, valószínűleg egy apát végső nyughelyét találták meg.
A kehely igazi művészettörténeti kuriózum. Anyaga csaknem 97 százalékos tisztaságú ezüst, ami önmagában is kivételes. Formája pedig valóságos időutazásra invitál: egyszerre hordozza magán a korai román stílus és a későbbi gótika jegyeit.
Az ostyatartó tálca (paténa), a látszólag egyszerű, mindössze 6 cm átmérőjű, a kupába passzoló ezüsttányér valójában ritka művészeti jelentőséggel bír. Felületén poncolással készített ábrázolás látható: Isten keze (dextera Dei), amint a stilizált felhőből kinyúlva egy kereszt fölött áldást oszt. Ez a motívum, bár rendkívül ritka az ilyen korai középkori magyar emlékanyagban, igen nagy jelentőségű. Legközelebbi párhuzama a kalocsai érseki sírból előkerült paténa, amelyet a legújabb vizsgálatok egyenesen Szent István korára datálnak, s a koronát a pápától elhozó Asztrik érsek személyéhez kötnek.
„A tomajmonostorai leletegyüttes egy olyan szimbólum, amely közvetlen kapcsolatot teremt a magyar kereszténység legkorábbi időszakával” – hangsúlyozta dr. Zsigmond Gábor főigazgató.
