A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) szerint az egykori polgárváros területének kevéssé feltárt nyugati részén kezdődtek ásatások azzal a céllal, hogy az új, aquincumi hídhoz kapcsolódó úthálózat tervezéséhez szolgáltassanak régészeti adatokat. E munka részeként sikerült ez év júniusában feltárni a római város fórumának közelében lévő, többször átépített ház néhány helyiségét, ahol egyebek közt a termek bejáratát jelző nagy küszöbkövek, kőbélésű vízelvezető csatorna, öntött (terrazzo) padlók és vakolt, festett falak kerültek napvilágra.
Az épületegyüttes északi részén, a feltárás tervezett befejezése előtt néhány nappal váratlanul vörös és nagyméretű fehér márványlapokra, valamint egy színes mozaikpadló összefüggően megmaradt néhány mozaikszemére bukkantak a régészek. Akkor azonban a kutatásnak határt szabó szelvényfal és a határidő miatt nem volt lehetőség a további feltárásokra. A munka augusztus végén folytatódott azzal a céllal, hogy teljesen feltárják a márvány- és mozaikpadlós helyiséget és kiemeljék a mozaikpadlót.
Jelenleg az épület három helyisége körvonalazódik. Ezek közül a központi terem falát igen gazdag stukkódíszek, színes falfestés és helyenként márványburkolat ékesítette, egykori lakói kényelmét pedig padlófűtés szolgálta. A szoba teljes belső dekorációja a padlóra zuhant az épület pusztulásakor, így az szinte teljes egészében feltárható. A régészek munkáját restaurátorok, geológusok segítik, a pontos felméréshez pedig a legújabb technikákat, így lézerszkennert is alkalmaznak.
A most előkerült lelet egyik érdekessége, hogy Aquincumban teljesen ismeretlen volt a mozaik és márvány kombinálása, ehhez hasonlókat elsősorban Észak-Afrikában, a közel-keleti római városokban és Rómában találni. Az ásatást az teszi különösen izgalmassá, hogy Aquincum polgárvárosából utoljára csaknem 100 éve került elő hasonló mozaikos épület. Az Aquincumból fennmaradt három mozaikpadló közül a mostani a legkésőbbi, a város utolsó virágkorában készült.
Láng Orsolya, az ásatást vezető régész arról tájékoztatott, hogy gyakorlatilag az egész mozaikpadlót feltárták. Ez egy 110x120 centiméteres, színes, mértani és növényi motívumokkal díszített panel, amely viszonylag jó állapotban maradt fenn. "Ez a mozaik csupán egy része a padlódíszítésnek. Valószínűleg másutt is voltak mozaikos panelek a terem padlójában, megtaláltuk a töredékeket. A terem alatt padlófűtés volt, amely részben beszakadt, s a fűtőtérben is találtunk mozaiktöredékeket" - mondta a régész, aki szerint az épület további részében is mozaikpadló volt.
"Az épület funkciójáról még korai bármit is mondani. Lehetett középület, hiszen közel van a városközpont, a fórum, de lehetett fürdőépület is, mivel nagyon vastag vízzáró réteges vakolat borítja a falakat. Ilyeneket általában a fürdőkben használtak, de előfordulhat, hogy magánház volt. Igazából véleményt csak a leletanyag feldolgozása, kiértékelése után lehet mondani, amikor párhuzamokat is kerestünk az előkerült anyaghoz" - mondta Láng Orsolya.
Ismertetése szerint az épület a III-IV. századból származhat. Nem lehet tudni, hogy mi okozhatta pusztulását, de nem égett le, noha helyenként, kis részeken vannak égésnyomok, ez azonban nem utal arra, hogy az egész épület leégett volna. "Leszakadt a mennyezet, leszakadt a falakról a stukkódíszes vakolat, de a házat így, önmagában meg lehetett találni, minden a helyén maradt, amikor összedőlt. Ez valószínűleg a IV. század vége felé következett be" - mondta.
Láng Orsolya szerint figyelembe kell venni, hogy az újkorban ezen a helyen nagyon sokszor folyt tereprendezés, feltöltötték a területet, de előtte évszázadokig valószínűleg majdnem a felszínen voltak ezek a falak, ezért nagyon sok minden elpusztulhatott már korábban is, de azért nagyjából azt lehet mondani, hogy a IV. század végén pusztult el. "A mozaikot, illetve a freskó- és stukkóanyagot felszedjük és restaurálás után bemutatjuk. Minden év áprilisában, szezonnyitáskor az Aquincumi Múzeumban kiállítjuk az előző évi ásatások során előkerült leleteket. Akkor ismerheti meg a nagyközönség a mozaikot is" - hangsúlyozta az ásatásvezető.
