Frank-Walter Steinmeier szerint a közösen megépített állandó kiállítást 2010-ben, Willy Brandt egykori német kancellár történelmi lengyelországi látogatásának 40. évfordulóján nyithatnák majd meg. Az akkori kapcsolatfelvétel nem volt mentes a drámai elemektől sem: Brandt ugyanis térdre ereszkedve rótta le kegyeletét a varsói gettó emlékművénél a náci Németország által a világháború és a holokauszt során meggyilkoltak előtt.
Steinmer a Dziannik című lengyel lapban arra a kérdésre próbált választ kapni, hogy eddig miért nem kérték fel a lengyel és német történészeket, hogy készítsenek egy Berlinben és Varsóban egyaránt látható állandó kiállítást a térség közös történelméről. Szerinte ugyanis a két ország együttműködése és közös tevékenysége egyaránt formálta történelmüket.
A német-lengyel történelem XX. századi viharai a mai napig igen ellentmondásosnak számítanak a két ország közti kapcsolatokban, ám a megbékélés esélye határozottan megnőtt a nemrég bekövetkezett lengyel kormányváltással.
Ennek ellenére a mai napig sokan vannak, akik a közös értékek helyett inkább továbbra is a közös sérelmekre helyezik a hangsúlyt. A német kormányzat ezért a múlt hónapban döntött arról, hogy 29 millió eurót költ majd arra a dokumentációs központra, amelyet a német elüldözöttek most elhatározott emlékhelyén állítanak majd fel.
A kezdeményezés nem példa nélküli: a már kiadott francia-német közös történelemkönyvek mintájára német-lengyel történelemkönyv kidolgozására tett kezdeményezést Krzysztof Sztanowski lengyel oktatási miniszterhelyettes és több német szövetségi állam oktatási minisztere - jelentette be az utóbbiak egyike, Holger Rupprecht.
