A június 11-ei konferenciát a Cselekvő közösségek ? aktív közösségi szerepvállalás elnevezésű projekt keretében rendezték meg, ahol a projektgazda Szabadtéri Néprajzi Múzeum és konzorciumi partnerei, az Országos Széchényi Könyvtár és az NMI Művelődési Intézet, valamint meghívott szakemberei mutatták be a kulturális közösségfejlesztés módszereit, gyakorlatait. A konferenciát megelőzően a résztvevők sajtótájékoztató keretén belül ismertették a projekt eddigi eredményeit.
Elsőként dr. habil. Juhász Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának (ELTE TáTK) dékánja szólalt fel, aki a közösségfejlesztő szakmát, valamint a Közösségi és civil tanulmányok MA képzés munkaerő-piaci hasznosulását helyezte fókuszba. Elmondta: a közösségfejlesztő hiányszakma lett Magyarországon. Az uniós források több száz településen teszik lehetővé közösségfejlesztő programok létrehozását, ugyanakkor kevés az olyan képzett szakember, aki aktívan részt tud venni ezekben a programokban. Idén azonban már volt olyan felvételiző az ELTE TáTK Közösségi és civil tanulmányok MA képzésén, aki a Cselekvő közösségek ? aktív szerepvállalás elnevezésű projekt és a településfejlesztési programok hatására jelentkezett az egyetemi képzésre, ez pedig rendkívül jó jel. Az ELTE TáTK tehát ilyen módon tud kapcsolódni a projekthez, melynek legfontosabb célkitűzése az, hogy a magyar közösségeket segítse és szolgálja ? emelte ki dr. habil Juhász Gábor.
Dr. Cseri Miklós, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) főigazgatója, a projekt konzorciumi vezetője elmondta: a Cselekvő közösségek-projekt 2016. szeptember 16-án indult, a magyar kormány pedig hárommilliárd forint kiemelt forrást biztosított a programra, mely mára beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A projekt közvetlenül az önkormányzatokat, a civil, az egyházi és az egyéb szervezeteket, kulturális és oktatási intézményeket, illetve azok munkatársait célozza, rajtuk keresztül pedig a közösségfejlesztési folyamatokat elindítani kívánó települések, településrészek lakosait kívánja megszólítani és cselekvésre ? közösségek létrehozására, fenntartására ?, valamint közösségi szerepvállalásra ösztönözni ? ismertette dr. Cseri Miklós, hozzátéve: ma már nincs is olyan település, amelyet a program segítségével ne értek volna el. ?Hetvenkét tagból álló mentorhálózatunk van és 17 megyében összesen 25 mintaprojektet valósítottunk meg annak érdekében, hogy segítséget tudjunk nyújtani a helyi közösségeknek.?
A sajtótájékoztatón Fehér Miklós, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézetének igazgatója úgy fogalmazott: a közösségfejlesztés új irányt jelent a könyvtár életében, méghozzá olyan új irányt, mely által még inkább a közösségek szolgálatába tudnak állni. Elmondta: a Könyvtári Intézet különféle képzések megvalósítása által igyekezett választ adni arra a kérdésre, hogyan lehet intézményként úgy működni egy közösségben, hogy az intézmény munkája valós hasznot jelentsen a helyi közösség számára. ?A válasz a következő: nemcsak olvasottságot, műveltséget adunk az embereknek, hanem egy közösségi teret, ahol tanulhatnak, és ami tudást, tapasztalatot magukhoz vesznek, az hozzájárul a jobb életminőségükhöz, valamint ahhoz is, hogy könnyebben megtalálják helyüket a világban.? Azáltal, hogy közösségi térré alakítjuk könyvtárunkat, hozzá tudunk járulni a projekt sikeréhez ? tette hozzá Fehér Miklós, kiemelve a Közösségek Hete elevezésű programot, melynek keretében a közösségek találkozhattak egymással, illetve a Cselekvő Közösségek Wikit, amely egy bárki által szerkeszthető, ugyanakkor szakmai figyelemmel támogatott adatbázis.
Kárpáti Árpád, az NMI Művelődési Intézet szakmai igazgatója arról beszélt, hogy intézményük a kutatásban és a módszertani fejlesztésben járult hozzá a projekt sikeréhez. ?Ami e projekt keretében megvalósul, annak meghatározó szerepe lesz az elkövetkezendő évtizedekben is? ? hangsúlyozta.
Konferencia a kulturális közösségfejlesztésről
A június 11-ei konferencia kezdetén bemutatták a Cselekvő közösségek-projekt eddigi eredményeit összefoglaló kisfilmet, melynek végén gróf Széchenyi István szavait olvashattuk: ?Egynek minden nehéz, sokaknak semmi sem lehetetlen?. E szavak fontosságára hívta fel a figyelmet dr. habil. Arapovics Mária (SZNM?MOKK), a projekt egyik szakmai vezetője: ?ez a program a minőséget és a közösségeket képviseli. Azokat a közösségeket, akik nélkül nem lenne se kultúra, se gazdaság. Épp ezért tartjuk kiemelten fontosnak, hogy növeljük a kultúra iránti érdeklődést az országban, hiszen a kulturális értékek egymás közötti megosztása által csak erősebbek leszünk.?
A Fókuszban a kulturális közösségfejlesztés című konferenciát dr. Habil. Juhász Gábor nyitotta meg, és arról szólt: a Cselekvő közösségek-projekt legfontosabb célja a helyi identitások kialakításának lehetővé tétele. ?E program fontos eleme az ELTE TáTK-on elérhető Közösségi és civil tanulmányok MA képzés, melynek segítségével olyan szakembereket képeznek, akik aktívan részt tudnak venni a közösségek fejlesztésében, támogatásában. Ez a gondolat pedig éppen az, amit mi itt a karon képviselünk? ? emelte ki dr. habil. Juhász Gábor, hozzátéve: a kulturális szolgáltatások és maga a kulturális élet jelentős hatással van az egyes közösségek társadalmi életére. ?A Cselekvő közösségek-projekt rendkívül nagy hatású kezdeményezés, amelynek fontos szerepe van a magyar társadalom működtetésében.?
A Cselekvő közösségek-projekt eredményei és a Skanzen közösségfejlesztő tevékenysége című előadásában dr. Cseri Miklós arról beszélt: a Cselekvő közösségek-projekt elindításáról és kormányzati támogatásáról szóló szerződést 2016. szeptember 16-án írták alá, a projekt résztvevői pedig egészen azóta lankadatlan lelkesedéssel állnak a közösségek szolgálatában. ?Céljaink között szerepel többek között közösségfejlesztés, az iskolaelhagyás megakadályozása, a fiatalok helyi közösségbe való integrálása, a kivándorlás megakadályozása, valamint a települési összefogások segítése. A helyi identitás és kohézió erősítését szeretnénk megvalósítani? ? fogalmazott dr. Cseri Miklós.
Arra is rámutatott, milyen fontos, hogy létezik egy olyan képzés, mint a Közösségi és civil tanulmányok MA, ahhoz ugyanis, hogy országos szinten megvalósíthassák ezt a projektet, kiváló és elkötelezett szakemberekre van szükség. ?Módszertani útmutatót dolgoztunk ki, tanulmányutakat valósítottunk meg, de workshopokat és konferenciákat is tartunk, mivel fontosnak tartjuk, hogy minél szélesebb körben ismert legyen ez a projekt. Mostanáig 17 megyében 25 mintaprojektet valósítottunk meg, ez pedig jó kiindulási alapot jelent ahhoz, hogy a jövőben igazán nagy sikert érjünk el? ? mondta. Dr. Cseri Miklós a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatójaként arról is mesélt, a Skanzen szem előtt tartja, hogy segítsen a közösségeknek megőrizni az értékeiket. ?Egy intézménynek tisztelettel kell fordulnia az őt fenntartó közösségek felé és a Skanzen épp ezt teszi, ráadásul nagy sikerrel. Ha pedig egy intézmény esetén működik ez a gyakorlat, akkor ez működhet egy egész hálózatnál is.?
Az NMI szerepe a Cselekvő közösségek-projektben című előadása kezdetén Kárpáti Árpád megfogalmazta: tudomása szerint a Cselekvő közösségekhez hasonló komplex projekt még nem volt a kultúra területén. ?Mi, az NMI munkatársai örömmel csatlakoztunk ehhez a kezdeményezéshez, küldetésünk pedig nem kevesebb, minthogy hozzájáruljunk a magyar nemzet életminőségének javulásához a Kárpát-medencében. Fő céljaink közé tartozik a magyar emberek nemzeti és helyi identitásának erősítése, valamint önbecsülésüknek növelése? ? hangsúlyozta Kárpáti Árpád, majd kiemelte a társadalmiasítás fogalmát, amely fontos eleme a tevékenységüknek. ?A társadalmiasítás a közösségfejlesztés eredményeinek fontos mutatója. A társadalmiasítás és a közösségfejlesztés párhuzamos folyamatai egymást erősítik, illetve generálják? ? ismertette.
Kárpáti Árpád arról is beszélt, hogy az NMI kiemelt tevékenysége a projekten belül a kutatási feladatok ellátása, illetve a mentorok szakmai támogatása. ?A mi területünk az észak- és dél-alföldi régió, de belföldi tanulmányutakat is szervezünk, és létrehoztunk egy online gamification rendszert, amely egy belső közösségi tanulási és motivációs rendszer, amit azért hívtunk életre, hogy a fiatalokat is arra ösztönözzük: legyenek tagjai a helyi közösségüknek.?
Az Országos Széchényi Könyvtár szerepe a Cselekvő közösségek-projektben címmel tartott előadást dr. Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, akinek szavait Fehér Miklós tolmácsolta. ?A korszerű nemzeti könyvtár ma egy közösségi találkozóhely. Az Országos Széchényi Könyvtár nyitott a közösségek előtt, így nem is kérdés, hogy intézményünk nagy örömmel vállalta a feladatot, hogy a projekt könyvtárszakmai szempontú partnere legyen. Több korosztályt is szeretnénk megszólítani, ezért többféle módon igyekszünk elérni a közösségeket: a könyvtárbusz segítségével, valamint a közkönyvtári ellátási rendszer fejlesztésével és kompetenciafejlesztéssel. Tartottunk műhelynapot, szakmai napot és Országos Széchényi Könyvtár-túrát is, ezekkel a kezdeményezésekkel pedig azt szeretnénk elérni, hogy a közösségek számára otthon legyen a könyvtár. A közösségekben és az együttműködésben rejlő erőre akarjuk ráirányítani az emberek figyelmét. Ha csak egy embert mentünk meg, akkor mindenkit megmentettünk ? tartja a mondás. Én ezt azzal egészíteném ki: a könyv mindenkit hozzásegít annak a kulturális kincsnek a megismeréséhez, ami életmentő lehet.?
A Cselekvő közösségek ? aktív közösségi szerepvállalás kiemelt európai uniós projekt 2016 szeptemberében indult el a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ? Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ vezetésével, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciumi együttműködésében. A muzeális, a közművelődési és a könyvtári terület három országos szakmai központja közösen dolgozik azon, hogy a közösségfejlesztés eszközeivel növeljék a társadalmi aktivitást, a közösségi szerepvállalást, az intézmények nyitottságát és hozzájáruljanak az egyenlőség erősítéséhez. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból hárommilliárd forinttal támogatott kiemelt projekt 2019. szeptember 15-éig tart.
A projektről részletesen ITT olvashattok.
Kultúra.hu
Fotó: Csákvári Zsigmond
