Az esemény a Kulturális örökség napjainak hétvégéjén a közösségeinkben őrzött és továbbadott kulturális, szellemi és tárgyi, a tájházakhoz kapcsolódóan pedig építészeti örökségre hívja fel a figyelmet.

A skanzenben ezen a hétvégén megismerhetik az érdeklődők az ország örökség-közösségeinek szokásait, kézműves és szóbeli hagyományait. A színes forgatagban találkozhatnak egri fertálymesterekkel, novaji remélőkkel, tikverőkkel, busókkal, matyókkal, a solymászat, a halászat, a nagykunsági gyapjúhímzés vagy akár a halasi csipkeverés hagyományával. A rendezvényen egy helyszínen mutatkoznak be a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén szereplő közösségek.

A programok illeszkednek a Határtalan Skanzen című tematikus évadhoz, amelybe a múzeum bevonja a magyarországi nemzetiségi és erdélyi tájházakat fenntartó magyar közösségeket is. Így a szilágysámsoni szőttesek mellett a látogatók megismerhetik a fertőhomoki tamburazenekart, kóstolhatnak stifoldert Fekedről, levendulaszörpöt Algyőről, lapótyát Szalacsról.

A kézművesprogramok során kipróbálhatják a kapufaragást és a bútorfestést, és nem marad el a rendezvény hagyományos eleme, a tájházigazgatóság szimbólumának számító almafa ültetése sem.

A programsorozat a Skanzen Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság, a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága, a Magyarországi Tájházak Szövetsége és a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség közös szervezésében valósul meg.

Nyitókép: Látogatók a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (2020). Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd