Az installáció valójában csak gondolatban születik meg. A hangszer ugyan színes és díszes, de mégis megmarad annak, ami: pianínónak. Átlényegülését a szokatlan helyszín és a tárgyhoz tapadó asszociációk és tapasztalatok adják. Valahol Európában, Európa kulturális fővárosában az a végső rendeltetése, hogy emberek álljanak meg mellette, óvatosan leüssenek egy-egy hangot vagy határozottan a billentyűk közé csapjanak. Közben a zene erejével közelebb kerülhetnek egymáshoz, hiszen "a zene az kell, mert körülölel és nem veszünk majd el." Erre az idézetre talán nem gondolt a projektet megálmodó Luke Jerram, mégis hasonló indíttatásból ered elképzelése. A sajtótájékoztatón az ötletgazda elmondta, hogy Pécs előtt már harminc ország háromszáz zongorája szerepelt a világ nagyvárosaiban szép sikerrel az "utcazongora projektben", ahol a mágikus hangszer intermezzójának köszönhetően - az ismeretlenekkel folytatott egyszerű köztéri beszélgetéseken és a baráti ismeretségeken kívül - mára már házassággal végződő szerelmek is szövődtek. A szervezők az EKF keretében az installáció dekorálását javasolták és ebbe a munkába szerették volna bevonni a pécsi művész szakos egyetemi hallgatókat is. Pályázatot írtak ki, melynek győztese elnyerte a lehetőséget az első magyarországi köztéri pianínó kidíszítésére. A fekete alapszín mellett a zenegépre jellemző élénk színek határozzák meg a formájában is némiképp megváltozott szerkezetet, melyre Szalay Tamás és Luke Jerram ünnepélyes keretek között közösen ragasztotta fel a "Play Me, I'm Yours!" feliratot, a zongora-projekt elnevezését a sajtóeseményen. A zongora kottatartóján jól ismert dalok egyszerű, laikusok számára is olvasható (számokkal jelölt) kotta található, ezt lehet használni mindenkinek a rögtönzött utcai blattoláshoz. Az Olvasóliget szomszédságában felállított hangszer kissé eldugott helyre, a Kultúrkertbe került, talán a program hivatalos megnyitóján, augusztus 30-án már Pécs valamelyik újonnan felújított közterére kerülhet. Ha marad, remélhetőleg akkor is beváltja a kellemes kerthelyiségben a hozzá fűzött reményeket.
A kivételes küldetéssel felruházott utcai hangszer mellett a szokványos köztéri társasági hely, tárgy a pad. A pad talán az egyik legismertebb általánosan elfogadott szimbóluma a találkozásoknak és alaktól, helytől függően változik az a miliő is, amelyet maguk körül teremtenek meg. A street-art irányzatba tartozóan, egyfajta tér-rehabilitációs program keretében kerülnek fókuszba ezek a köztéri bútorok idén Pécsett, az Északi Várfalsor sétányon - Párizs és Liége példáját követve. Ahogyan Rezsenya Katalin fogalmazott: a pad visszafogott, de érzékeny köztéri bútor, eszerint kell használatba vennünk. A Pán Balkán Art Piknik program nem csak Luke Jerram-nak kínálta fel a lehetőséget, hogy installációival kaput nyisson az emberek között, hanem az épitész szakos hallgatóknak is. Rezsenya Katalin fontosnak tartja a diákok effajta részvételét, hiszen - mint elmondta - a projekt által a diák kiléphet a műteremből, valamint a kiállítótér zárt világából és nyomot hagyhat munkájával maga után.
 |
Szalay Tamás a Pán Balkán Art Piknik legfontosabb célkitűzéseit emelte ki. Eszerint a program elnevezése utal a Pán Európai Piknikre is. A két eseményen a közös idea a határok lerombolása, átlépése, a kapunyitás problematikája, hiszen Pécs - sok egyéb feladata és funkciója mellett "kapuváros" a Balkán felé. A kultúrát mi magunk hozzuk létre, csakúgy, mint a létrejövő történeteket, melyek alakíthatják egy város történelmét. A Pán Balkán Art Piknik programsorozat leglátványosabb része a pianínó és a padok streat-art projektje, de a programok keretében a városba érkezik szeptember elején a sajátos stílusban zenélő virtuóz hegedűművész Alexander Balanescu és Esma Redzepova is.
