Halász János emlékeztetett arra, hogy "sok minden, például a közgyűjteményi rendszer is" átalakult. A múzeumok gazdátlan helyzetből a helyi közösségekhez kerültek, amelyek annak idején létrehozták azokat - mondta.
Jelezte, hogy a könyvtárak esetében a nagyvárosok mellett az ötezer fő alatti települések könyvtári szolgáltatásait is teljesen átalakították a szakmával együttműködve. A levéltárak esetében pedig a szakmai munka egységesítésével és a Magyar Nemzeti Levéltár létrehozásával az ország minden pontján biztosítottá vált a szakmaiság és az iratmegőrzés minősége - fűzte hozzá.
L. Simon László kormánybiztos kiemelte: látszólag kis dolog az irattár, de a tervanyagok, dokumentációk ismeretében a Velencei-tó élete, története és lehetséges fejlesztése szempontjából jelentős iratanyag raktározását teszi lehetővé. Közölte, hogy a korábban elhanyagolt iratok a Velencei-tavi partfal komplex felújítása tervezési munkáinak az alapját képezhetik, amennyiben a Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács (VVVTFT) által beadott 791 millió forintos pályázattal elnyerik az ahhoz szükséges forrást.
Az egykori Velencei-tavi Intéző Bizottság (VIB) és annak vezetője, Dr. Springer Ferenc ? akinek nevét tavaly augusztus óta kajak-kenu versenypálya viseli a Velencei-tónál ? három évtizeden keresztül felelt a Velencei-tó fejlesztéséért. Ez idő alatt rendkívül értékes terv- és dokumentumtár jött létre, amelyben 1958-tól kerültek anyagok. Ezek döntő része tervtári anyag: tervdokumentáció a tó fejlesztésére vonatkozóan; a tókörnyéki települések infrastruktúrájának kialakítását és a közlekedés megújítását dokumentáló tervek. Mindezek mellett a Velencei-tótól távolabb eső, a tó vízgyűjtő területéhez tartozó települések (Vértes-alja) fontos kommunális beruházásairól, illetőleg a térség településközpontjainak kialakításáról szóló dokumentációk is ide kerültek.
Az őrzött tervdokumentáció a tó fejlesztésére irányuló elképzelésekről 1958-tól 1992-ig tartalmaz páratlan iratokat, ami azért is rendkívül értékes, mert a Velencei-tavat és annak környezetét egységesen szemlélteti.
Az eredeti irattár az 1970-es években jött létre. Elhelyezése akkor még korszerűnek volt tekinthető, de ez az állapot az 1990-es évek elején, egy átköltöztetés következtében, megváltozott. Ezzel egyidejűleg az irattár eredeti rendje is felbomlott. Ettől kezdve pedig az elhanyagoltság és a beázások következtében egyes iratsorozatok jelentős károkat szenvedtek.
A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány vállalta fel ennek a rendkívül értékes dokumentumgyűjteménynek a megmentését. Az alapítvány a tervtári anyag rendezése során az egykori struktúra helyreállítására törekedett. A dokumentációt tétel szinten rendezte, majd azokat az állományvédelmi szempontoknak megfelelő szabvány levéltári dobozokba helyezte.
A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány kezelésébe került iratanyagot a VIB egykori székhelyén, az állam kizárólagos tulajdonában, az EMMI kezelésében levő Velencei-tavi Vízi Sportiskola (VVSI) ? Agárd, Tópart u. 17. ? telephelyén kialakított irattárban helyezték el, amely később helytörténeti jellegű levéltárrá is bővíthető. A minisztériumi támogatást az irattár építészeti kialakítására, az iratok elhelyezésére és katalogizálására fordította az Alapítvány. A levéltári szakmai munkát Dr. Csurgai Horváth József, székesfehérvári levéltári igazgató irányította. Az Alapítvány munkáját valamint a Terv- és Irattár létrejöttét a Dunafin is támogatta.
A 2014. február 18-án átadandó, az EMMI támogatásának köszönhetően létrejövő irattár hosszú évtizedekre nyújthat kutatási alapot mind a térség történetét kutató szakemberek, mind a jövő fejlesztési tervein dolgozó mérnökök számára. A több évtized során létrejött rendkívül értékes terv- és irattár kiegészülve más, korábban, és azóta keletkezett iratanyagokkal önálló gyűjteményként is hasznosítható.
(Fotó:Csákvári Zsigmond)
