(MTI) - A Befogadó Európa? Látóhatár 2020 című háromnapos tanácskozást - amelyre tizenhat kulturális miniszter, értelmiségiek és művészek érkeztek Budapestre az Európai Unió tagállamaiból - annak a törekvésnek a jegyében rendezték meg, hogy az európai integráció folyamatában nagyobb szerep jusson a kulturális tényezőnek.
Az interkulturális dialógus különösen fontos az utóbbi időben tapasztalt események fényében - emelte ki a politikus a franciaországi zavargásokra utalva.
José Manuel Barroso kifejezte: személyesen is elkötelezett a kulturális értelemben vett Európa mellett, meggyőződése, hogy az Európai Unió nagyon sokat tehet az európai kultúrák sokféleségének megőrzéséért.
"Igyekezzünk a fiatalokat nem elidegeníteni a társadalomtól, és tiszteletben tartani más kultúrákat annak érdekében, hogy valódi, interkulturális dialógus alakuljon ki" - hangoztatta.
Az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy Európa nemcsak egy piac, sokkal több annál; a közös értékek sorában kiemelt szerepe van a nyitottságnak, hiszen csak ennek alapján lehet szembenézni a jövő kihívásaival.
A tanácskozást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve a legaktívabb európai kulturális civil szervezeteket, lobbistákat tömörítő Művészetek és Örökség Európai Fóruma közösen szervezte. A konferencia egy folyamat része, melynek végén európai kulturális chartát dolgoznak ki. Az egyes találkozókon a kulturális identitás egy-egy újabb elemét vitatják meg; a budapesti konferencia a harmadik a sorban, megelőzőleg Berlinben és Párizsban tartottak hasonlót.
Európa sokszínűsége feszültségekhez vezethet
(MTI) - Európa növekvő sokszínűsége feszültségekhez, sőt lázongásokhoz vezethet; a problémákra az okok és a gyökerek megkeresésével, a jogállamiság tiszteletben tartásával kell kulturális és szociális választ adni - hangsúlyozta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a budapesti nemzetközi kulturális konferencia zárszavában szombaton a Művészetek Palotájában.
A Befogadó Európa? Látóhatár 2020 című háromnapos tanácskozást - amelyre tizenhat kulturális miniszter, értelmiségiek és művészek érkeztek Budapestre az Európai Unió tagállamaiból - annak a törekvésnek a jegyében rendezték meg, hogy az európai integráció folyamatában nagyobb szerep jusson a kulturális tényezőnek.
Az Európai Bizottság elnöke kifejtette, hogy Európában, ahol jelentős bevándorlás történt, rengeteg ember mozog, a kultúrák közötti érintkezés valóságos folyamat.
Nyilvánvalónak nevezte, hogy nemcsak arról kell beszélni, mit tesz Európa a kultúráért, hanem azt is hangsúlyozni kell, mit tehet a kultúra Európáért. Csak a nyitott Európa tudja felvenni a versenyt a globalizált világgal - mondta.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arról beszélt, hogy a modern államnak a modern korban fontos feladatai vannak a kulturális hagyományok megőrzésében; a modernségnek nem része, hogy a kultúra kizárólag a piac értékítéletétől függjön. Meggyőződése szerint a gazdaságnak és a kultúrának kéz a kézben, egymást erősítve kell járniuk.
A kormányfő szerint csak az az ország tud virágzó kultúrát fenntartani, amelyiknek virágzó a gazdasága, és csak az képes számottevő emberi és gazdasági teljesítményt nyújtani, amelyik érti, hogy tevékenységének széles, kulturális dimenziójú társadalomra kell támaszkodni.
Gyurcsány Ferenc szerint Európa nincs válságban, inkább elbizonytalanodás érezhető. Ez egy fontos dilemmából adódik: Európa nem tudja eldönteni, hogyan őrizze meg a kulturális tradíciókat, miközben választ ad a globalizáció kihívásaira. Értékelése szerint a konferencia példa arra, hogy "ki lehet nyitni Brüsszelt, a politika zárt világát", és nem befelé forduló eszmecserét folytatni azért, hogy közös felelősséget vállalva keressék Európa jövőjét.
Bozóki András kulturális miniszter úgy fogalmazott, hogy a Franciaországban még mindig tartó etnikai villongásokat riasztó jelnek kell tekinteni, amelyek egyben további interkulturális dialógushoz vezető kihívást jelentenek.
Véleménye szerint a feszültségek az európai befogadás hiányosságaira mutatnak rá. A zavargások olyan jelenségekkel egyetemben, mint az EU-alkotmány közelmúltbeli elutasítása, a politikai konszenzus hiánya az EU-bővítés jövőjét illetően, az európai jövőkép gyengülését eredményezhetik.
"Hiszek abban, hogy a kultúra felkavarja az integrációs állóvizet" - mondta, azzal érvelve, hogy a kultúra befogadást jelent, szolidaritást és toleranciát, egyben dialógust és kíváncsiságot. A kultúra szerinte a gazdasági versenyképességet is fokozza.
A brit EU-elnökség nevében David Lammy, Nagy-Britannia kultúráért felelős minisztere kijelentette: nem lehet véka alá rejteni, hogy az utóbbi hetek nyugat-európai zavargásai, az égő autók látványa szinte egy pillanat alatt semmissé tették a multikulturalizmusról alkotott korábbi elképzeléseket.
A válságot egyfajta nemzeti identitási krízisnek nevezte, amelyet szerinte csak úgy lehet megoldani, ha "feltárjuk az egyes emberek mögött álló történeteket".
Azt mondta, a sokszínűség erősíti Európát, s e tekintetben a kifejezés szabadsága a kulcskérdés. Az elmúlt hat hónap egyik fő tanulsága szerinte az, hogy "ne húzzuk fel az összekötő hidat Európa és a világ többi része között, Európa nem válhat más országokat figyelmen kívül hagyó erőddé". Az európai kulturális sokszínűség szempontjából fontosnak nevezte az Egyesült Királyságban közelmúltban rendezett magyar kulturális évadot.
A következő EU-elnökség nevében Franz Morak, Európa legrégebben szolgáló, osztrák kulturális minisztere azt mondta: országa az európai gondolat konszolidálására kívánja majd helyezni a hangsúlyt, arra, hogy Európa fogalmát új élettel töltse meg.
Arra hívta fel kollégáit és a tanácskozás más részvevőit, hogy a huszonötök Európája legyen aktív a kulturális támogatások terén olyan programokban, amelyek túllépnek a regionális, nemzetállami kereteken. Az "európai értéktöbblet" felismerésére és tudatosítására számos eszköz nyílik a kreatív iparágak segítségével a többi között a film, televíziós hirdetések, a zene, az irodalom és az internet nyelvén.
