MINISZTERI AJÁNLÁS A SZÍNHÁZAKAT FENNTARTÓ ÖNKORMÁNYZATOK VEZETŐINEK
Tisztelt Polgármester/Elnök Úr/Asszony!
A magyar színházművészet múltjának, jelenének és jövőjének meghatározó intézményei az önkormányzati fenntartású kőszínházak. Hazánkban nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló módon a fővárosban működő 16 önkormányzati színház mellett 19 vidéki városban található önálló társulattal rendelkező repertoárszínház, amely korszerű színházépületben működik. Az épületek többsége értékes műemlék, építészeti örökségünk része, ennek megfelelően az adott település művészeti, szellemi és közösségi életének központjaként is funkcionál.
Az önkormányzati színházak művészei nemcsak a városi, vagy a megyéből érkező színházszerető közönségnek nyújtanak szórakozást, olykor életre szóló művészeti élményt, hanem munkájukkal a magyar színházművészet egészét szolgálják, tevékenyen alakítják színházi életünk jövőjét, meghatározzák az európai színházak között betöltött szerepét.
Meggyőződésem, hogy a színházigazgatói kinevezések során az önkormányzatok a hazai színjátszás alakulását hosszú időre befolyásoló döntéseket hoznak. Ezért határoztam úgy, hogy a tárcánk által felhalmozott tapasztalatok, a közvetlenül hozzánk érkezett szakmai vélemények alapján olyan ajánlást fogalmazzak meg, amellyel tárcánk ? tiszteletben tartva az önkormányzatok önállóságát ? színházfenntartó munkájukat segíteni, támogatni tudja.
A színházigazgatók kinevezése során alkalmazandó 150/1992. (XI. 20.) kormányrendelet által megfogalmazott kötelező elemeken túl, a leendő igazgató szakmailag is legitim kiválasztását megkönnyítheti, ha a pályázatok elbírálásában közreműködő szakmai bizottság soraiban helyet kapnak a legfontosabb színházszakmai szervezetek delegáltjai. Feltétlenül javaslom a színházi szakma valamennyi szervezetét tömörítő Magyar Színházi Társaság és a Magyar Színészkamarai Egyesület képviselőinek meghívását. Természetesen az önkormányzat közvetlenül is felkérhet olyan színházművészeket szakértői munkára, akik pályafutásuk során bebizonyították a település vagy az adott színház iráni elkötelezettségüket. Számos városban régóta gyakorlat, és követendő példaként ajánljuk a helyi művészeti életet meghatározó személyiségek meghívását is a bizottságba. Véleményem szerint mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a szakértői testület tagjai egyszerre érvényesítsenek szigorú színházszakmai és a helyi kulturális élet ismeretéből fakadó speciális szempontokat javaslattételük során.
A legtöbb helyen az önkormányzat kulturális bizottsága tesz javaslatot a közgyűlésnek a kinevezendő igazgató személyére. A felkért szakértői testület véleménye alapvető dokumentumként kell szolgáljon álláspontja kialakításához. Nem tartom szerencsésnek, ha a két bizottság szerepe, véleménye összemosódik, tehát a két testület egymást követően, külön-külön alakítsa ki álláspontját, egymás ülésein csak megfigyelői státusban, tanácskozási joggal vegyenek részt. Minden esetben javaslom, hogy a szakmai bizottság véleménye jusson el minden képviselőhöz, még akkor is, ha a kulturális bizottság valamilyen oknál fogva nem ért egyet a javaslattal.
Javaslom továbbá, hogy a szakmai bizottságot már az igazgatói pályázat kiírását megelőzően kérje fel az önkormányzat, és a pályázati kiírást illetően is tartson igényt véleményükre, javaslataikra. A pályázati kiírásban érdemes minden részletre kiterjedően meghatározni az önkormányzat elvárásait a leendő színházvezetővel szemben. A pályázónak ismernie kell a színházi szakma egészének és a helyi kulturális élet szereplőinek vele szemben támasztott közös elvárásait ahhoz, hogy a társulatot sikeresen vezethesse majd az elkövetkezendő években. A pályázat kidolgozásába szintén érdemes bevonni a színházszakmai szervezeteket. Az előkészítésbe a kulturális tárca érintett szakfőosztálya is kész bekapcsolódni; szükség esetén szívesen nyújt segítséget az előkészítő tárgyalások lebonyolításához.
Valamennyi önkormányzati fenntartású színház igazgatói pályázatának kiírása során szolgáljon előnyként, ha a színház igazgatója ? a vonatkozó kormányrendeletben megfogalmazott szakmai követelményeken túl (szakirányú felsőfokú végzettség, öt éves szakmai gyakorlat) ? tudományos fokozattal (PhD, DLA) rendelkezik, van vezetői gyakorlata, élő nemzetközi színházi kapcsolatokkal bír és olyan szinten ismer legalább egy idegen nyelvet, amely szükséges vezetői munkája gyakorlásához.
Legyen általánosan követendő minta az egyébként már sok önkormányzat által alkalmazott gyakorlat, mely szerint az új igazgató kiválasztása január vagy augusztus hó folyamán történik, legkésőbb fél évvel az előző igazgatói kinevezés lejárta előtt. Ezzel biztosítani lehet színházainknál a művészeti munka folyamatosságát és a zökkenőmentes vezetőváltást.
Jogszabályi előírás híján is javaslom, hogy a pályáztatást és az ajánlásban foglaltakat a költségvetési intézményeken túl a gazdasági társaságként működő színházak esetében is alkalmazzák. Ezek a színházak ugyanis ? működési formájuktól függetlenül ? művészeti műhelyek, és a költségvetési intézményekhez hasonlóan túlnyomórészt önkormányzati és központi költségvetési források felhasználásával tesznek eleget közfeladataiknak.
Tisztelt Polgármester/Elnök Úr/Asszony!
Meggyőződésem, hogy az önkormányzatok színházfenntartó tevékenysége a magyar színházi kultúra további fejlődésének és kiteljesedésének legfontosabb záloga. A színházvezetői álláshelyek betöltéséről hozott döntések gondos szakmai előkészítése a hazai kulturális élet egészére befolyással van. Bízom benne, hogy javaslataim egyszerre szolgálják az önkormányzat vállalt feladatának a helyi igényeket messzemenően figyelembe vevő teljesítését és a színházi értékteremtés általános szakmai feltételrendszerének hatékonyabb biztosítását.
Budapest, 2006. március 25.
Tisztelettel:
Dr. Bozóki András
