 |
| Jókai Anna |
(MTI) Kövér László ünnepi beszédében úgy fogalmazott: nem pusztán egy jeles évforduló kapcsán jövünk össze ünnepelni, "hanem ennél jóval többről van szó: néhány honfitársunk kiemelkedő tettei előtt és így végső soron a saját civilizációnk, saját gyökereink, saját múltunk előtt hajtunk fejet".
A házelnök "gyakori szomorú tapasztalatként" említette, hogy "éppen azok kénytelenek elszenvedni a hátratételt, akik hozzáértéssel, becsülettel, tisztességgel végzik a munkájukat". Az európai szellem azonban nem az erőt, a másokat legyűrő és elnyomó akaratot, hanem a tehetséget, a tudást és a teljesítményt, az egész közösséget felemelő készséget hivatott példaként állítani - tette hozzá.
Kövér László azt mondta: nem ingott meg az értékrendünk, és "az államalapító ünnepének ragyogása ma is azokra vetül, akik tehetségükkel, tudásukkal és teljesítményükkel váltak méltóvá a figyelemre és közmegbecsülésre".
Kitért arra, úgy tartják, egyetlen nemzet sem emelkedhet magasabbra polgárai eszményeinél. Ezt véleménye szerint ki lehetne egészíteni egy másik tanulsággal, miszerint "ha egy nemzet polgáraiban él egy magasabb eszmény, akkor bármit is hoz rá a sors, bármit is mondanak róla a kétkedők, ez a nemzet nem fog soha mélyebbre süllyedni a polgáraiban élő ideáloknál."
 |
| Gera Zoltán |
A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozata) kitüntetést Falus András Széchenyi-díjas immunológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet egyetemi tanára, Fónagy János volt miniszter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, fideszes országgyűlési képviselő, Gera Zoltán színművész, érdemes és kiváló művész, Horváth Tihamér, a Kehida-Termál Kft. és a Horváth-Ép Kft. ügyvezető tulajdonosa, Michelberger Pál, az MTA rendes tagja, Széchenyi-díjas gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa, Sípos Ete Álmos nyugalmazott református lelkipásztor és Tőkés István református lelkész, egyházi író, teológiai professzor kapta.
A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (katonai tagozata) kitüntetést Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar vezérkari főnöke vette át.
A Magyar Érdemrend középkeresztjét (polgári tagozata) Adamik Tamás, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának professor emeritusa, Balassa Sándor Kossuth-díjas zeneszerző, kiváló művész, Béres József vegyész, a kémiai tudomány kandidátusa, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke, Bodó Sándor, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, Hadlaczky Gyula Széchenyi-díjas genetikus, az MTA doktora, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézet tudományos tanácsadója, témacsoport-vezetője kapta.
Ugyancsak ezt az elismerést vehette át Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Egyházmegye Püspöki Hivatalának megyés püspöke, Kondor Katalin újságíró, Kovács István, a történettudomány kandidátusa, József Attila-díjas író, költő, műfordító, Lator László, Kossuth-díjas költő, műfordító, irodalomtörténész, Náray-Szabó Gábor kémikus, az MTA rendes tagja, az MTA könyvtárának főigazgatója, egyetemi tanár, Papp Gyula Széchenyi-díjas farmakológus, az MTA rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Karának professor emeritusa, Schlett István politológus, a politikatudomány kandidátusa, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának professor emeritusa és Serfőző Simon, József Attila-díjas költő, író, szerkesztő. Ugyanezt a díjat kapta Szoboszlai Sándor Jászai Mari-díjas színművész, kiváló művész, a Veszprémi Petőfi Színház örökös tagja, aki helyett fia, Szoboszlai András vette át. Csaba László, az MTA levelező tagja, a Közép-európai Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, Hermann Róbert, az MTA doktora, történész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese és Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye megyés püspöke később veszi át ezt a kitüntetést.
A Magyar Érdemrend középkeresztjét (katonai tagozata) Kovács József altábornagy, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója vette át.
Jókai Anna: a díjak jogot adnak a véleménynyilvánításra
A díjak nemcsak arra valók, hogy a kötelességtudatát serkentse a kitüntetettnek, hanem arra is, hogy jogot adjon véleményének kinyilvánítására, azzal a reménységgel, hogy azt számításba is veszik - mondta Jókai Anna Kossuth-díjas, Prima Primissima-díjas író, esszéista abból az alkalomból, hogy hétfőn a Parlamentben átvette Áder János köztársasági elnöktől a Magyar Érdemrend nagykeresztjét.
Jókai Anna szerint az elismeréseket nem szabad úgy felfogni, mint "valaminek a lezárását", ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a díjak segítenek a kitüntetetteknek "a jóakaratú emberek" felkarolásában, mivel növekszik társadalmi megbecsültségük.
Az író utalt arra, hogy a VII. kerületi és a kispesti díszpolgársága után idén "szülőkerületétől", Józsefvárostól is megkapta a díszpolgárságot, amit a Budapest díszpolgára cím követett. Másik, nagyon kedves díjának nevezte az idei évből az Árpád-pajzsot, a Szörényi Levente által vezetett Holdvilágárok Alapítvány elismerését. Ezt, ahogy az egykori Illés zenekar tagja fogalmazott, "a magyarság érdekében végzett feltűnés nélküli munkájáért" kapta - jegyezte meg.
Mint mondta, boldognak érzi magát, mert a hétfői állami kitüntetés mögött is minden bizonnyal "a szeretet és a különleges megbecsülés áll".
Jókai Anna munkássága feladatának nevezte, hogy az emberek "legfájdalmasabb és legégetőbb pontjaira próbáljon valamilyen fényt hozni az esztétika eszközeivel", sajátos, egyéni megfogalmazásban. Alkotói pályájának alapjaként említette az élet transzcendens értékeinek megjelenítését, ami véleménye szerint a művészet ősi, eredeti feladata annak érdekében, hogy "ne csak a matéria szemszögéből nézzünk mindent".
Elmondta, regényeiben, novelláiban, esszéiben és személyes megszólalásaiban mindig azt hangsúlyozza, hogy sok múlik azon, mikor, milyen emberek kerülnek döntési helyzetbe, éppen ezért az emberi tényező igen lényeges a mindennapi életben. Az, hogy "jóakaratú és igazságos" döntéseket hozzanak, mindenkinek az érdeke, ő pedig írásaival, megszólalásaival ezt szeretné erősíteni - jegyezte meg.
Az állami díjjal újonnan kitüntetett író kiemelte: mélységesen elítél mindenféle kettős mércét és gyűlöletkeltést, és érzékeny az emberi nyomorúságra.
Jókai Anna legutóbbi, Éhes élet című regényéről azt mondta: egy család tagjainak, illetve a velük kapcsolatba kerülő embereknek az élettörténetét mutatja be. Ma már nincs olyan család, amely csak önmagában élne, "függ a sorsunk attól, hogy milyen emberekkel bonyolódunk kapcsolatba" - fogalmazott.
Mint mondta, a regény arról is szól, hogy "ne rontsuk el az életet", mert fontos, hogy az egyes emberek ne hataloméhségből, karrieréhségből, siker- vagy szexéhségből alakítsák az életüket, hanem valóban a jóra legyenek éhesek, arra, hogy minél többet tudjanak segíteni, és megtalálják "azt az isteni valóságot, amelyet valójában mindannyian éhesen keresünk az életünkben". Meglátása szerint a regényeknek lelki szolgálatot is el kell látniuk, amelyre "nagyon nagy éhség van a világban".
Beszámolt arról is, hogy a kiadó most készíti elő az Éhes élet harmadik utánnyomását.
Jókai Anna tervei között említette egy memoárkötet megírását. Elképzelései szerint benne lesznek munkásságán kívül az emberi kapcsolatai, az ország helyzetének áttekintése, valamint a véleménye. Őszinte memoárkötetet nagyon nehéz és veszélyes írni, de csak így érdemes - vélekedett.
