Áttekintik a fővárosi önkormányzat kultúrpolitikáját

Kultpol

(MTI) -  A kulturális ügyekkel is foglalkozó szocialista politikus az MTI-nek elmondta, hogy jelenleg bizonyosnak tűnik, hogy a kultúrára fordítható önkormányzati, állami források nem bővíthetők, ezért a világszerte alkalmazott megoldásra, a mecénások magántőkéjének bevonására van szükség. Kifejtette, hogy a Budapesten működő önkormányzati, állami és magánkézben lévő kőszínházak, valamint a mintegy kétszáz egyéb játszási hely finanszírozásával, hosszú távú stratégiájával összefüggő kérdéseket az év végéig szeretnék tisztázni.
    A főpolgármester-helyettes szerint a hosszabb időt igénylő színházi törvény megalkotásáig is szükség van egy olyan, több évre szóló szerződésre, amely rögzítené a színházi támogatások lehetséges mértékét. Ehhez képest kell megállapítani azt, hogy miként kapcsolódnak be a kulturális életbe azok az alternatív színjátszó helyek, csoportok, amelyek ma kívülről ostromolják a falakat - tette hozzá.
    Horváth Csaba közölte, hogy ebben a több száz szereplős világban nehéz lesz összhangot és egységet találni. Úgy vélte, hogy  mint minden változás, ez is érdeksérelemmel járhat. Az azonban bizonyos, hogy a végeredmény lehet olyan, ami a többség számára elfogadható, és ez a cél.
    A főpolgármester-helyettes hangsúlyozza, hogy a finanszírozás belső háttere nem bővíthető. Megjegyezte, hogy olyan jogszabályi változásra kell majd javaslatot tenniük, amellyel bővíthetik a finanszírozók körét. Hozzátette: nem egyszerűen szponzorokra van szükség, akik adópolitikai ráhatásra hajlandók támogatni a kultúrát.
    Mint mondta, inkább együttműködő partnerekként kell bevonni a vállalkozásokat, akik számára presztizs vagy imázsépítés szempontjából fontos lehet, ha színházi támogatóként jelenhetnek meg a kulturális területen. Hasonlóképpen, mint ahogy az a kortárs művészet terén történt - jegyezte meg.
    A főpolgármester-helyettes felhívta a figyelmet arra is, hogy a kultúrának erős vonzó szerepe van a hazai és nemzetközi turizmus terén is.