(MTI) Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének tudományos osztályvezetője az indoklás szerint a gabonanövények ivaros szaporodásának biotechnológiájában, a pollen krioprezervációs kutatásokban elért kiemelkedő eredményeiért, a növénynemesítési gyakorlatban meghonosított búza és kukorica dihaploid előállításáért, a hazánkban egyedülálló, általa vezetett "növényi lombikbaby" program irányításáért, tudományos munkássága elismeréseként kapta az elismerést a nemzeti ünnepen.
"Nem készültem tudatosan a kutatói pályára, de a természet, a növények és az állatok szeretete gyerekkoromra nyúlik vissza. Az ELTE kémia-biológia szakán végeztem és 1970-ben lehetőséget kaptam nyári gyakorlat végzésére az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében. A Martonvásáron töltött gyakorlat alatt dőlt el, hogy kutató leszek" ? idézte fel Barnabás Beáta.
Először a klasszikus virágzásbiológia területén dolgozott, ahol a hibrid búza virágzási mechanizmusát vizsgálták. Később felkérték, hogy oldja meg a gabonapollenek életképességének mesterséges meghosszabbítását. "A kukorica pollenjét használtam erre a célra, mert a búzáé jóval rövidebb életű. Mélyhűtéses eljárást sikerült kidolgozni: a részlegesen dehidratált virágport cseppfolyós nitrogénben tartósítottuk élet- és termékenyítőképes állapotban, akár több évig. Az 1972 és 1983 között zajlott kutatásom eredménye nemzetközi elismerést váltott ki, apró módosításokkal öt szabadalom is készült, sajnos mindegyik az Egyesült Államokban" ? mondta Barnabás Beáta.
A kutató ezt követően a növényi biotechnológia területén dolgozott, ahol virágporszemből sikerült termőképes növényt felnevelnie. "A fiatal virágporszemekből előállított növények egysejt eredetűek és a növényre jellemző kromoszómakészlet felét tartalmazzák, szaporodásra nem képesek. Ezt a problémát sikerült megoldani kolchicin használatával: a kísérleti eljárás során a táptalajhoz kevertünk kolchicint, amely megkettőzi a kromoszómaszámot, így a vele érintkező virágporból termőképes növények jöttek létre" ? magyarázta a növénynemesítés számára hasznosítható módszert eredményező kutatási eredményét.
Barnabás Beáta elmondta, hogy 1989-ben visszakanyarodott kedvenc területéhez, a növényi szaporodásbiológiához, ahol a megporzási, megtermékenyítési, embriófejlődési folyamat sejtbiológiai vonatkozásaival foglalkozott: mesterséges környezetben, lombikban a szaporítószervekből izolált női és hímivarsejteket fuzionáltattak vagy már megtermékenyült petesejteket tenyésztettek és belőlük növényeket regeneráltak.
Az utóbbi években egyre gyakoribbak az aszályok, ez intenzíven hat a növények reproduktív folyamataira. Sejt és szöveti szinten tanulmányozták, miként reagálnak a sejtek a környezeti hatásokra, hol a legsérülékenyebb a fejlődési folyamat. "Ez a kutatás jelenleg is folyik és az a fő célunk, hogy minimális csapadék mellett is megfelelő legyen a növények vízháztartása, amely biztosítja a biológiai folyamat zavartalanságát. Vannak még feladataink, de a folytatás irányát erősen befolyásolja a rendelkezésre álló infrastruktúra. Ha nem lesz komoly fejlesztés a közeljövőben, akkor nemzetközi szinten lemaradhatunk" ? tette hozzá Barnabás Beáta.
A kutatóbiológus szerencsésnek érzi magát amiatt, hogy akkor kezdhetett el foglalkozni a tudományággal, amikor az robbanásszerű fejlődésnek indult. Kiemelte: mindig is kiváló kutatócsoport állt mögötte, és a nemzetközi színvonalú munkához elengedhetetlen háttér megteremtéséért hálás mindenkori feletteseinek.
Barnabás Beáta 1948. március 29-én született Budapesten, az ELTE Természettudományi Kara kémia-biológia szakán végzett 1972-ben. A Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetében előbb biológus kutatóként, 1982-től a sejt- és szaporodásbiológia témacsoport, 1989-től a Sejtbiológiai Osztály vezetőjeként dolgozott. 1992 óta tudományos igazgatóhelyettes, szintén attól az évtől címzetes egyetemi tanár, 1998-tól egyetemi magántanár az ELTE-n. 1983-ban megszerezte a biológiai tudomány kandidátusa, 1989-ben a mezőgazdasági tudomány doktora címet, 2007-ben az MTA levelező tagjává választották.
Szakterülete a növényi szaporodásbiológia, biotechnológia, pollenbiológia. Mintegy száz tudományos cikk és nyolc könyvfejezet szerzője.
