(MTI) A magyar művészek nemzetközi megjelenésének és integrálódásának elősegítése céljából Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Iroda (NKKI) alakult - jelentette be Bozóki András kulturális miniszter pénteken Budapesten.
Az iroda legfontosabb feladata a magyar és a nemzetközi kortárs képzőművészet szereplői közti folyamatos szakmai kommunikáció biztosítása.
Bozóki András elmondta: a minisztérium fontosnak tartja a művészek külföldi kapcsolatrendszerének erősítését, az új tehetségek bemutatását, illetve annak elérését, hogy a művészek és intézmények könnyebben juthassanak meghívásokhoz, szereplésekhez. Az e célból korábban létrehozott Hungarofest Kht. mint rugalmas ernyőszervezet kis, mozgékony irodákat fog működtetni a magyar kultúra külföldi promóciója céljából.
A január 1-jén megalakult NKKI vezetője, Bencsik Barnabás koncepcióváltásról beszélt: az iroda egy jelenleg hiányzó intézményi szerepkört igyekszik betölteni, a reprezentatív megjelenés helyett a szakmai kapcsolatok bővítésére és a művészek nemzetközi ismertségének növelésére fektetik a hangsúlyt.
A művészettörténész úgy látja, a kortárs képzőművészet az utóbbi évtizedekben a globális kulturális élet egyik legmeghatározóbb területévé vált: a társadalmi és politikai problémák iránti érzékenysége, kritikai attitűdje a globális szellemi áramlatok elterjedésének motorjává tette.
Bozóki András megfogalmazása szerint Bencsik Barnabás személyében olyan szakemberre bízta az iroda vezetését, aki "érti a külföldi vizuális kultúra folyamatait és képes nemzetközi kontextusba helyezni a magyar kortárs képzőművészet értékeit".
A rendezvényszervező Hungarofest Kht. ernyője alatt tavaly szeptember óta működő Magyar Zenei Exportiroda a könnyűzenei - elsősorban jazz, folk, világzene, elektro, underground, pop, rock és metal műfajú - produkciókat képviseli nemzetközileg.
Szép Fruzsina irodavezető a pénteki sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a fiatalabb generációk esetében az országimázs minősége gyakran egyet jelent az adott országból származó sikeres sportolók és zenekarok ismertségével.
Az egyértelmű kulturális hozadékok mellett a zenei exportirodák tevékenységének eredménye közép- és hosszútávon gazdaságilag is mérhető, hiszen a növekvő lemezeladások, a járulékos bevételek nemzetgazdasági szinten is komoly többletforrásokat biztosíthatnak - tette hozzá.
Bencsik Barnabás művészettörténész 2002 óta szabadúszó kurátorként és kiállí-tás szervezőként a Hungarofest megbízásából közreműködött a ?Hongarije aan Zee? hollandiai magyar kulturális évad a képzőművészeti programjának összeál-lításában, valamint az ?Ungarischer Akzent? németországi magyar kulturális évad kortárs művészeti program koncepciójának kidolgozásában.
2003-ban az 50. Velencei Biennálé magyar pavilonjának projekt me-nedzsereként közreműködött a Kis Varsó művészpáros (Gálik András/Havas Bálint) ? Nefertiti teste c. produkciójának megvalósításában. Ezt megelőzően 2001-ben és 2002-ben a MEO ? Kortárs Művészeti Gyűjtemény művészeti igazgatójaként a MEO kiállítási programját állította össze önálló kurátori projektek megvalósítása mellett. 2000 és 2001 között a Műcsarnok főkurátora volt, a 49. Velencei Biennále magyar pavilonjának főkoordinátoraként és a nemzeti biztos helyetteseként részt vett a Társasági közlekedés című produkció (Lakner An-tal/Komoróczky Tamás) megvalósításában. Közreműködött továbbá a franciaor-szági magyar kulturális évad keretében fiatal magyar művészek bemutatkozá-sában ?Je regretterais beaucoup?? címen.
1999 és 2001 között a Trafó - Kortárs Művészetek Háza ?Trafó Galériájának? vezetőjeként a galéria kiállítási programját állította össze önálló kurátori projektek megvalósítása mellett. Ilyen volt például a Millennium rizikó c. kiállítás magyar és külföldi művészek részvételével, vagy a Mozgásigény c. kiállítás.
1999-ben részt vett fiatal magyar művészek hosszabb időtartamú berlini műte-remprogramjának beindításának kidolgozásában. 1990 és 1999 között a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) ?Stúdió Galériáját? vezette. Részt vett az "In and Out of Touch" elnevezésű brit-magyar középtávú csereprogram kidolgozásában az FKSE és a Curtain Road Arts, London nevű nonprofit alapít-vány között. 1993 és 1995 között a Soros Alapítvány Kortárs Művészeti Köz-pontjának képzőművészeti program-koordinátora volt.