(MTI) - A "régi-új" épület úgynevezett bokrétaavató ünnepségén, pénteken részt vesz és beszédet mond Hiller István oktatási és kulturális miniszter, valamint német partnere, Bernd Neumann kulturális államminiszter is.
Az alapkőletételre - mint Masát András igazgató az MTI-nek elmondta - tavaly márciusban került sor, ami egyben a németországi magyar kulturális évad egyik megnyitó aktusa is volt. Az álom teljesült, az épület immár szerkezetkész állapotban áll, csak épp az infrastruktúra hiányzik. Minden remény megvan arra, hogy a végső átadásra - az eredeti terveknek megfelelően - novemberben, a másfél éves magyar kulturális évad záróaktusaként kerül sor.
Masát András kiemelte, hogy az 1924-ben alapított magyar kulturális intézet 63 év után ismét saját épületbe költözik. 1924-ben még a Marienstrassén volt, s 1926-ban vette meg az akkori magyar kormány Klebersberg Kunó kultuszminisztersége alatt az úgynevezett Herz-palotát, ahová azután költözött. A palota, s vele az egykori kulturális intézet azonban a II. világháborúban bombatalálat következtében elpusztult.
Az intézet 1945-ben megszűnt, majd 1973-tól, az akkori NDK-s időktől Kelet-Berlinben, mind a mai napig ideiglenesnek tekintett helyiségekben újította fel tevékenységét. Az azóta bérelt, Karl-Liebknecht-Strasse 9 alatti székhelyről, az úgynevezett "Haus Ungarn-ból" való kiköltözéssel az intézet történetének egy fejezete lezárul - hangsúlyozta Masát András, aki 1999 októbere óta áll a Collegium Hungaricum élén.
A Magyar Köztársaság 1997-ben vásárolta vissza azt a telket, ahol a régi intézet állt, és készíttette el az újjáépítéssel kapcsolatos első terveket. Időközben olyan koncepció született, mely egyszerre felel meg a történelmi hagyományoknak, illetve az újszerű elvárásoknak, s modern, némiképp a magyar Bauhaus-hagyományokat felelevenítő épülettömb van születőben.
A Magyar Köztársaság egyébként 2003-ban írt ki erre vonatkozóan nyílt pályázatot. A Schweger Assoziierte Gesamtplanung GmbH által javasolt tervek alapján a földszinttel együtt hatszintes épület jön létre német kivitelezésében.
A berlini CH olyan intézmény lesz, ahol a kultúraközvetítés, a rendezvények szervezése és lebonyolítása, ösztöndíjas kutatók, tudósok fogadása, kutatói, tudományos tevékenység egyszerre valósulhat meg.
Hiller István az ünnepség előtt részt vesz a Kulturális és kreatív gazdaság Európában című, berlini konferencián, amely a kultúra és a gazdaság viszonyát járja körül. A miniszter a tanácskozáson "Európai értéktöbblet - Kreatív Magyarország" címmel tart előadást.
A bokrétaavató ünnepség után pedig Hiller István a berlini nagykövetségen "a magyar kultúra követe" címmel tünteti ki Kertész Imre Nobel-díjas magyar írót.
Az oktatási és kulturális miniszter által alapított elismerést Lady Valerie Solti, Fehér László, Fischer Iván, Kocsis Zoltán és Sebestyén Márta mellett idén januárban ítélték oda Kertész Imrének, aki azonban betegsége miatt akkor nem tudta átvenni azt. A címet - s a vele járó oklevelet, emlékplakettet, illetve jelvényt - azoknak a kimagasló tehetségű embereknek adományozzák, akik a magyar kultúrát, s ezáltal Magyarországot képviselik külföldön. A kitüntetés odaítélése egyben felkérés is arra, hogy egyfajta küldetésként segítsék a magyar szellemi, kulturális kincsek külföldi megismertetését.
Az alapkőletételre - mint Masát András igazgató az MTI-nek elmondta - tavaly márciusban került sor, ami egyben a németországi magyar kulturális évad egyik megnyitó aktusa is volt. Az álom teljesült, az épület immár szerkezetkész állapotban áll, csak épp az infrastruktúra hiányzik. Minden remény megvan arra, hogy a végső átadásra - az eredeti terveknek megfelelően - novemberben, a másfél éves magyar kulturális évad záróaktusaként kerül sor.
Masát András kiemelte, hogy az 1924-ben alapított magyar kulturális intézet 63 év után ismét saját épületbe költözik. 1924-ben még a Marienstrassén volt, s 1926-ban vette meg az akkori magyar kormány Klebersberg Kunó kultuszminisztersége alatt az úgynevezett Herz-palotát, ahová azután költözött. A palota, s vele az egykori kulturális intézet azonban a II. világháborúban bombatalálat következtében elpusztult.
Az intézet 1945-ben megszűnt, majd 1973-tól, az akkori NDK-s időktől Kelet-Berlinben, mind a mai napig ideiglenesnek tekintett helyiségekben újította fel tevékenységét. Az azóta bérelt, Karl-Liebknecht-Strasse 9 alatti székhelyről, az úgynevezett "Haus Ungarn-ból" való kiköltözéssel az intézet történetének egy fejezete lezárul - hangsúlyozta Masát András, aki 1999 októbere óta áll a Collegium Hungaricum élén.
A Magyar Köztársaság 1997-ben vásárolta vissza azt a telket, ahol a régi intézet állt, és készíttette el az újjáépítéssel kapcsolatos első terveket. Időközben olyan koncepció született, mely egyszerre felel meg a történelmi hagyományoknak, illetve az újszerű elvárásoknak, s modern, némiképp a magyar Bauhaus-hagyományokat felelevenítő épülettömb van születőben.
A Magyar Köztársaság egyébként 2003-ban írt ki erre vonatkozóan nyílt pályázatot. A Schweger Assoziierte Gesamtplanung GmbH által javasolt tervek alapján a földszinttel együtt hatszintes épület jön létre német kivitelezésében.
A berlini CH olyan intézmény lesz, ahol a kultúraközvetítés, a rendezvények szervezése és lebonyolítása, ösztöndíjas kutatók, tudósok fogadása, kutatói, tudományos tevékenység egyszerre valósulhat meg.
Hiller István az ünnepség előtt részt vesz a Kulturális és kreatív gazdaság Európában című, berlini konferencián, amely a kultúra és a gazdaság viszonyát járja körül. A miniszter a tanácskozáson "Európai értéktöbblet - Kreatív Magyarország" címmel tart előadást.
A bokrétaavató ünnepség után pedig Hiller István a berlini nagykövetségen "a magyar kultúra követe" címmel tünteti ki Kertész Imre Nobel-díjas magyar írót.
Az oktatási és kulturális miniszter által alapított elismerést Lady Valerie Solti, Fehér László, Fischer Iván, Kocsis Zoltán és Sebestyén Márta mellett idén januárban ítélték oda Kertész Imrének, aki azonban betegsége miatt akkor nem tudta átvenni azt. A címet - s a vele járó oklevelet, emlékplakettet, illetve jelvényt - azoknak a kimagasló tehetségű embereknek adományozzák, akik a magyar kultúrát, s ezáltal Magyarországot képviselik külföldön. A kitüntetés odaítélése egyben felkérés is arra, hogy egyfajta küldetésként segítsék a magyar szellemi, kulturális kincsek külföldi megismertetését.
