(MTI) - A rendszerváltás óta a magyar kultúrpolitika nem szolgálja többé tekintélyuralmi vagy diktatórikus rendszerek legitimálását, és nem próbálja kompenzálni elveszett országrész vagy forradalom traumáját, mint a XX. század java részében; ezek a szerepek folytathatatlanok, ami viszont kevesebb pénzt is jelent - mondta Bozóki a szentpétervári állami egyetemhez tartozó, de amerikai rendszerű Szmolnij Intézetben (Smolny College) csütörtök este összegyűlt 50-60 fős nemzetközi hallgatóságnak.
A miniszter ezután kifejtette A szabadság kultúrája című "kiáltványában" foglalt három alapelve, a Tisztesség (átláthatóság, igazságosság), az Esélyteremtés (a kultúra mindenki számára elérhetővé tétele) és az Alternatívák (a kultúra sokféleségének a támogatásokban is tükröződő elfogadása) mibenlétét.
A magyar-orosz kulturális kapcsolatokra vonatkozó kérdésre Bozóki utalt a vasfüggöny lehullása utáni másfél évtizedes szünetre, a magyar Nyugatra fordulás okaira (a szovjet megszállás valósága nemzedékek számára), de rámutatott a néhány éve mutatkozó kiegyenlítődésre is, amit Magyarország kelet-közép-európai helyzetével és az orosz kultúra folyamatos vonzerejével indokolt.
Bozóki péntek délelőtt Magyar termet avat fel a pétervári egyetem bölcsészkarának finnugor tanszékén orosz kollégája, Alekszandr Szokolov társaságában, délután pedig Elisabeth Gehrer osztrák oktatási miniszterrel együtt megnyitják a Bécs és Budapest két évszázad mezsgyéjén (1870-1920) című látványos kiállítást az Ermitázsban.
