 |
(MTI) - Köszöntőt mondott Gyürk András EP-képviselő, a magyar néppárti delegáció vezetője. Ünnepi beszédet tartott Rétvári Bence.
Rétvári felhívta a figyelmet arra, hogy a szabadságvágy nem csupán Magyarországon, hanem minden közép-európai népből ? 1953-ban Berlinben a németekből, 1956-ban a magyarok mellett a lengyelekből, 1968-ban pedig a csehekből ? felszínre tört.
"Nekünk kell Európa nyugati felében bemutatnunk azokat a szörnyű rémtetteket, amelyeket a kommunizmus elkövetett. Nem várhatjuk egy tizenegynéhány éves holland, portugál vagy svéd diáktól, hogy önmaga keres majd utána ezeknek az eseményeknek. (...) Ezt, ha '56 nyomdokain vagy más úton-módon, múzeumok, tárlatok, ismertetők segítségével mi magunk nem mutatjuk be, soha nem fogják megismerni, soha nem fogják megtudni azt, hogy két totalitárius diktatúra, épüljön akár osztályelmélettre, akár fajelméletre, miféle pusztításokat végzett itt" ? mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára.
A megemlékező ünnepségen Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt-díjas népdalénekes és előadóművész adott koncertet, amelynek záró szakaszában a közönség vele együtt énekelte a Kossuth-nótát. Elhangzott egy lengyel zenés fohász is, részben eredeti nyelven, részben Balassi Bálint magyar szövegével.
Brüsszelben a Belga Királysághoz és a Luxemburgi Nagyhercegséghez akkreditált magyar nagykövetség, valamint a magyar EU- és a magyar NATO-képviselet közös szervezésben pénteken ad ünnepi fogadást.
Jövő hétfőn, október 24-én este a brüsszeli magyar nagykövetség kulturális szolgálataként működő Balassi Intézetben ? Dér Denisa előadásában ? bemutatják Visky András több nyelvre lefordított Júlia című monodrámáját. A mű önéletrajzi eseményekből táplálkozik: az 1956-os forradalom továbbgyűrűzéseként az író édesapját, Visky Ferenc erdélyi református lelkészt 22 év börtönre ítélték, édesanyját ? Júliát ? és a hét testvért pedig kitelepítették a Duna-deltába. A brüsszeli bemutatót a párizsi Balassi Intézettel közösen szervezték.
A hollandiai magyarság október 23-án, vasárnap Rotterdamban emlékezik meg a forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Az ötévenként megrendezett ünnepségen kitűzik a hágai királyi levéltárban őrzött magyar forradalmi zászlót, amelyet 1956 novemberében Hollandiába érkezett magyar menekültek nyújtottak át a királynőnek. A tervek szerint beszédet mond Jan Peter Balkenende volt holland miniszterelnök, Tőkés László püspök, az EP alelnöke, valamint Sümeghy Gyula hágai magyar nagykövet.
