A Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díjban részesült:
CSISZÁR IMRE, a Pesti Magyar Színház Jászai Mari-díjas rendezője, Érdemes Művész több évtizedes színházrendezői tevékenysége elismeréseként. Művészi pályáját 1975-ben kezdte a kecskeméti Katona József Színházban; több színháznak volt igazgatója, művészeti vezetője. 2000-től a Pesti Magyar Színház társulatának nagyra becsült rendezője.
DECSÉNYI JÁNOS Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, Érdemes Művész sokoldalú zeneszerzői munkásságáért, kiemelkedő elektroakusztikus zenei tevékenységéért. Több mint öt évtizedes pályát tudhat maga mögött, amely műfajilag igen színes és sokoldalú, művészetére azonban leginkább a kamarazene és az elektroakusztikus zeneszerzés a legjellemzőbb.
PAP VERA, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze, Érdemes Művész emlékezetes és hiteles szerepformálásai elismeréseként. 1979-ben került a Vígszínházhoz, amelynek azóta is tagja. Az elmúlt három évtized alatt a magyar és az egyetemes drámairodalom számtalan szerepét eljátszotta egyaránt otthonosan mozogva a klasszikus, az abszurd vagy éppen a kortárs drámák világában.
PINCZEHELYI SÁNDOR Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, Érdemes Művész sokoldalú képzőművészeti és művészetszervezői tevékenysége elismeréseként. Művészi pályafutása rendkívül összetett és sokirányú: grafikus, plakáttervező, festő, művészeti szervező, művészetpedagógus, az általa országos jelentőségűvé tett Pécsi Galéria igazgatója.
VÉGH KRISZTINA, a Magyar Állami Operaház Harangozó Gyula-díjas balettművésze, Érdemes Művész kimagasló balettművészi munkája elismeréseként. Több mint két évtizede a Magyar Állami Operaház tagja. 1989-ben címzetes magántáncossá, majd magántáncossá nevezték ki, 2000-től első magántáncosa az intézménynek. Tánctudását határainkon túl is megcsodálhatta az értő közönség.
A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díjban részesült:
BAZSINKA ZSUZSANNA, a Magyar Állami Operaház magánénekese kimagasló művészi munkája elismeréseként. Diplomája megszerzése után 1989-ben szerződtette a Magyar Állami Operaház, hangját megcsodálhattuk többek között a Bajazzók Neddájaként, a Bánk bán Melindájaként, a Traviata Violettájaként, A végzet hatalma Leonorájaként.
GÁYOR TIBOR festőművész művészi életútja elismeréseként. A jelenkori magyar képzőművészet egyik kiemelkedő alkotója, aki az 1970-es évek elejétől rendszeres résztvevője és szervezője a hazai és nemzetközi képzőművészeti kiállításoknak.
GYÉMÁNT LÁSZLÓ festőművész több évtizedes művészi pályája elismeréseként. Első önálló kiállítására 1965-ben került sor, melyet számtalan követett például a Műcsarnokban, a Vasarely Múzeumban, a Vigadó Galériában, a Budapest Galériában. Saját fejlesztésű technikája a gyémántográfia.
JÁVORI FERENC zeneszerző, a Budapest Klezmer Band vezetője a klezmer zene magas színvonalú műveléséért és népszerűsítéséért végzett művészi munkássága elismeréseként. A tradicionális klezmer zene iránti rajongása és az a képessége, hogy ezt a zenét széles körben meg tudja mutatni, a zenei világ meghatározó alakjává teszi őt.
KEREKES ÉVA Jászai Mari-díjas színművész hiteles, igényes, különös érzékenységgel megformált alakításaiért. Viszonylag fiatal kora ellenére gazdag életutat tudhat maga mögött. Eredeti kvalitású színészete lenyűgözi a nézőket, a kritikusokat egyaránt.
KEREKES GÁBOR Balázs Béla-díjas fotóművész több évtizedes művészi és művészetoktatói tevékenysége elismeréseként. A magyar fotográfia reprezentáns képviselője, európai és amerikai galériák rendszeres kiállítója. Sajátos vizuális stílust és iskolát teremtett, melyet oktatómunkájában is képvisel.
MEDVIGY GÁBOR Balázs Béla-díjas operatőr kiemelkedő, egyenletesen magas művészi teljesítményt nyújtó operatőri munkásságáért. Pályafutása során játékfilmeket, televíziós játékokat és dokumentumfilmeket egyaránt fényképezett. Neves rendezők alkotótársaként olyan filmekben dolgozott, amelyekért neki ítélték oda a legjobb operatőr díját.
SZECSŐDI FERENC Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára a hazai és a nemzetközi koncertéletben végzett több évtizedes kiemelkedő előadóművészi tevékenységéért és példaértékű oktatói munkásságáért. Szívesen látott művész Európa számos nagyvárosának hangversenypódiumán, műveit több kortárs zeneszerző is neki ajánlotta.
SZOMBATHY GYULA, a Radnóti Miklós Színház Jászai Mari-díjas színművésze nagy közönségsikert arató, sokoldalú művészi pályafutása elismeréseként. Négy évtizede a szakma élvonalában van, nemzedékének egyik vezető színésze. Sokoldalú alakításaival rendkívüli népszerűségre tett szert, vígjátékban, tragédiában, zenés műfajokban egyaránt otthon van.
TÓTH ILDIKÓ Jászai Mari-díjas színművész kiemelkedő, emlékezetes művészi munkássága elismeréseként. Mind kortárs, mind klasszikus darabokban, továbbá a filmművészetben is megmutatkozik színészi sokszínűsége, amely a szakma legmagasabb követelményeinek is megfelel.
A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjban részesült:
DARVASI LÁSZLÓ József Attila-díjas író, költő, újságíró műfajgazdag irodalmi munkássága elismeréseként. A magyar irodalom középnemzedékének egyik legjelentékenyebb és legtermékenyebb alkotója. Német nyelven hat könyvét adták ki, de munkáit angol, francia, spanyol, szerb, szlovák, orosz nyelvre is lefordították.
TÓTH KRISZTINA József Attila-díjas író, költő, műfordító az olvasók és a szakma számára egyaránt izgalmas, sokoldalú irodalmi munkássága elismeréseként. Maradandó élményt nyújtanak a francia költészetet megismertető műfordításai, versei, gyermekversei, novellái.
Március Ifjak Díjban részesült:
Banda Ádám hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója. 2001-ben Halász Ferenc-díjat kapott, 2003-ban a Flesch Károly nemzetközi hegedűversenyen első helyezést ért el, majd 2007-ben megnyerte a Szigeti-Hubay nemzetközi hegedűversenyt. Legfontosabb külföldi sikere a Jampolszkij nemzetközi hegedűversenyen elért második helyezés volt, ő az első magyar hegedűs, aki díjat kapott ezen a neves moszkvai versenyen.
Cseh Lili szobrászművész a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán szerzett diplomát. Műveit láthatta a közönség számos csoportos kiállításon, a pécsi Országos Kisplasztikai Biennálétól kezdve a 2008-as Első Kortárs Árverésig. 2003-ban és 2005-ben Juhász Dóra festőművésszel közösen, 2007-ben pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetem Parthenon-fríz Termében önállóan rendezett kiállítást.
Dunajcsik Mátyás író, műfordító az ELTE Bölcsészettudományi Karának esztétika-portugál, majd francia szakán tanult. Az ezredfordulón jelentkezett írásaival; versei, novellái számos irodalmi folyóiratban megjelentek. 2004-től tagja a József Attila Körnek, 2006-tól a Magyar PEN Clubnak. Első önálló kötete Repülési kézikönyv címmel 2007-ben jelent meg. 2008-ban Bródy Sándor-díjat kapott. 2005-től jelentet meg kritikákat szépirodalmi művekről és filmekről folyóiratokban, világirodalmi esszéit, tanulmányait a Nagyvilág és a Puskin utca című folyóirat közli.
Ellinger Edina bábművész a Színház- és Filmművészeti Egyetem Bábtanszakának elvégzése óta (2004) a Budapest Bábszínház tagja, a színház fiatal színésznemzedékének kiemelkedően tehetséges, sokoldalú művésze. A pályakezdése óta eltelt pár évben számos mesejáték és drámai mű főszerepét játszotta el. 2008 óta tanít az egyetem bábművész szakán.
Dr. Erdei Nóra kutatóorvos a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Ph.D. hallgatójaként a kettes típusú diabétesz és a metabolikus szindróma mikrovaszkuláris érműködésre gyakorolt hatásait kutatta. Laboratóriumi tevékenysége során kimagasló kutatói képességekről, példaértékű szorgalomról tett bizonyságot. Jelenleg a klinikai betegellátás ígéretes munkatársaként tartják nyilván.
Farkas Gábor zongoraművész a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem óraadó tanára, egyidejűleg a doktori iskola hallgatója, gazdag előadóművészi pályát írt le. A Baden bei Wienben megrendezett Bartók Béla Zongoraversenyen, valamint a Magyar Rádió Országos Zongoraversenyén első díjat nyert. A világ nagy hangversenytermeiben vendégszerepelt. Első önálló hanglemeze, mely Liszt-műveket tartalmaz, 2008-ban jelent meg.
Gilyén András az ELTE TTK másodéves matematika szakos hallgatója az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen két egymást követő évben is első helyezést ért el. Az Európai Unió 18. Fiatal Tudósok Versenyén az Európai Szabadalmi Hivatal eredetiségért odaítélt díját nyerte el 2006-ban. Díjnyertes mobiltelefonos szoftvere, a "mobilos iránytű" 2006 óta elérhető hazánkban, és azóta több mint kétezren használják.
Gyöngyösi Levente zeneszerző, a Zeneakadémia ifjú oktatója 2006-ban első helyezést ért el az Európai Kórusszövetségek Munkaközössége által kiírt versenyen. Babits Mihály Gólyakalifa című regénye alapján írt kétfelvonásos operáját 2005-ben mutatta be a Magyar Állami Operaház. 2005-ben elnyerte az Erkel-díjat, 2008-ban a Talentum Művészeti Díjat.
Dr. Lombosi Melinda rendőr őrnagy 1999-ben szerzett diplomát a Rendőrtiszti Főiskola Bűnügyi Szakán, majd 2005-ben a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1997 óta tartozik a rendőrség hivatásos állományába. Dzsúdóban ifjúsági, junior és felnőtt magyar bajnok. Cselgáncsban 2008-ban országos bajnoki címet szerzett, a Nemzetközi Rendőr Sportszövetség által szervezett világversenyeken többször ért el kiemelkedő eredményt.
Lukács András táncművész, koreográfus a Magyar Nemzeti Balett és a Wiener Staatsoper címzetes magántáncosa. Magas színvonalú és nagy érzékenységű szerepformálásait nemcsak klasszikus balettekben, hanem kortárs előadásokban is élvezhette a hazai és nemzetközi közönség. Kimagasló táncművészeti tevékenysége mellett a világ számos színpadán láthatóak egyedi hangvételű koreográfiái. 2005-ben Harangozó Gyula-díjjal tüntették ki.
Somlai-Fischer Szabolcs építész-designer a legújabb technológiák kulturális lehetőségeit kutatja, installációkon, szoftver- és hardverfejlesztéseken keresztül. Stockholmban az Architecture and Urban Research Laboratory-ban diplomázott, számos európai egyetemen tanít, az aether architecture színeiben pedig interaktív installációkat állít ki szerte a világon. A Kitchen Budapest (KIBU) médialaborban megvalósuló projektek egyik legfontosabb generátora, szakmai vezetője. Társkurátora volt a 2006. évi velencei építészeti biennále magyar kiállításának, 2008-ban pedig egyedüli magyar művészként meghívást kapott és részt vehetett a biennále központi kiállításán.
Szalóki Ági a '90-es évek végi új népdalénekes generáció egyik legtehetségesebb és legsikeresebb képviselője. A világzenét játszó Besh o Drom és az autentikus magyar népzenét virtuózan tolmácsoló Ökrös együttes énekese volt évekig, a két zenekarral a világot járva számos jelentős színpadon énekelt a montreáli jazz fesztiváltól a londoni Barbican Centeren át a párizsi Theatre de la Ville-ig. Hangja több mint 30 lemezen hallható. 2005 óta szólóénekesként saját zenekaraival játszik. Eddig megjelent négy lemeze közül kettőt Fonogram-díjjal jutalmaztak.
Palya Bea a mai fiatal énekesek egyik legsokoldalúbb képviselője, aki nem csak a hazai, a Kárpát-medencei, de távolabbi tájak, a balkáni, sőt a keleti népek dallamkincsét is felhasználva, azt erős személyiségén átszűrve és beépítve egyéni zenei világába, új színt teremtett a magyar dalkultúrában. Első szólólemeze 2003-ban jelent meg Ágról-ágra címmel, Adieu Les Complexes című albuma pedig 2008-ban felkerült a World Music Charts Europe húszas ranglistájára, valamint az év hazai világzenei albuma lett.
Tatár Attila honvéd törzsőrmester a Magyar Honvédség 88. Gyorsreagálású Zászlóaljánál teljesít szolgálatot. Többször vállalt missziós feladatot Boszniában és két alkalommal Afganisztánban a Magyar Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoportjában.
Zrínyi Gál Vince színművész 2007-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész tanszakán. A diploma kézhezvétele után 7 fiatal kollégával megalapította a kortárs magyar drámákra specializálódott KoMa Társulatot. Első bemutatójuk 2007 decemberében Garaczi László Plazma című drámája volt.
