(MTI) - A kormány szerdai ülésén tárgyalt a négyévenként elkészülő jelentésről, elfogadta azt, az elkövetkezendő évek feladatairól részletesen csütörtökön számol be Hiller István oktatási és kulturális miniszter - mondta Danks Emese kormányszóvivő az MTI-nek.
A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló UNESCO-egyezmény magyarországi, 2002-2006-os időszakra vonatkozó végrehajtását elemző jelentés elfogadása kapcsán az MTI megkereste a KÖH elnök-helyettesét, Fejérdy Tamást.
A szakértő, aki a nemzetközi szervezet legfőbb végrehajtó szervének (Világörökség Bizottság) 2002-2003-ban soros elnöke volt, elmondta: büszkék lehetünk arra, hogy a 182 tagállam között Magyarország, amely 1985 óta tag a szervezetben, nyolc világörökségi helyszínével az átlagosnál több címmel rendelkezik.
Hozzátette: jelenleg 10 helyszín van a hazai "várományosi listán", a jövőben újabb világörökségi helyszínt ezek közül jelölhet Magyarország. Ilyen például a komáromi-komárnói erődrendszer is, amelynek világörökségi jelölését a napokban jelentették be.
Fejérdy Tamás úgy vélte, hogy noha 1995 és 2001 között hat jelölésünket is elfogadta az UNESCO, a következő pár évben magyar világörökségi címek elnyerése hasonló arányban nem várható. Ezt azzal indokolta, hogy a nemzetközi szervezet kimutatásai szerint az európai régió világörökségi címekben túlreprezentált a Föld más térségeihez képest.
Magyarország először 1987-ben Budapest Duna-parti látképével, a Budai Várnegyeddel (később kiegészítették az Andrássy úttal és történelmi környezetével), valamint Hollókő ófaluval és táji környezetével nyerte el a világörökségi címet.
Később az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995), az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996), valamint a Hortobágyi Nemzeti Park (1999), a Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000), a Fertő-tó és környéke (2001), valamint a tokaji történelmi borvidék (2002) kapta meg a címet.
