A képen balról jobbra: Alain Tourain szociológus, Renaud Donnedieu de Vabre francia kulturális miniszter, Ján Figel az EU kulturális biztosa, Bozóki András kulturális miniszter és Y. Raj Isar, az EFAH elnöke
(mti) A franciaországi zavargások nyomán újra kell fogalmazni a közös európai identitás fogalmát - mondta Y. Raj Isar, a Művészetek és Örökség Európai Fóruma (EFAH) elnöke a csütörtökön megnyílt nemzetközi kulturális konferencián a Parlamentben.
A Befogadó Európa? Látóhatár 2020 című háromnapos tanácskozást, amelyre 16 kulturális miniszter, értelmiségiek és művészek érkeztek Budapestre az Európai Unió tagállamaiból - annak a törekvésnek a jegyében rendezték meg, hogy az európai integráció folyamatában nagyobb szerep jusson a kulturális tényezőnek.
A konferenciát a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve a legaktívabb európai kulturális civil képviselőket, lobbistákat tömörítő EFAH közösen szervezte. A tanácskozás egy folyamat része, amelynek végén európai kulturális chartát dolgoznak ki. Az egyes találkozókon a kulturális identitás egy-egy újabb elemét vitatják meg; a budapesti a harmadik a sorban, megelőzőleg Berlinben és Párizsban tartottak hasonlót.
Y. Raj Isar indiai származású, Franciaországban élő független kulturális szakértő kiemelte: bár a befogadó Európa az újra magára talált Európát is jelenti, a franciaországi események hatása minden társadalomban érezhető. Mint fogalmazott, oda kell figyelni az identitását kereső, lázadozó fiatalság hangjára. Az interaktív kulturális identitás megteremtését nevezte szükségesnek.
Bozóki András kulturális miniszter köszöntőjében hangsúlyozta, hogy Európa határai nem állhatnak meg a 25-ök országhatárainál. Mint hangoztatta, nem mondhat csődöt a nyugat-európai integráció modellje, a befogadó Európa gondolatának győznie kell a széthúzás, a gyűlölködés felett.
Úgy fogalmazott, hogy a befogadás nem egyszeri gesztus, hanem egy folyamat. Állandó nyitottságot és odafigyelést igényel azokra a nemzetekre, amelyek még kívül vannak, de művészetük, történelmük a közös európaiságban gyökerezik.
"Ez a konferencia a kint és bent élők közös pontjait szeretné megtalálni" - mondta, kifejezve azon meggyőződését, hogy a kultúra természeténél fogva befogadó fogalom.
Ján Figel, az Európai Bizottság szlovák nemzetiségű új kulturális biztosa arról szólt, hogy az EU legutóbbi bővítése gazdagította Európa sokszínűségét, ez a kontinens erőssége. A tagállamoknak közös gyökerekből, közös teret kell építeniük - tette hozzá.
Renaud Donnedieu de Vabres francia kulturális miniszter szerint az a legfontosabb feladat, hogy "felfedezzük a testvériséget". A zavargásokkal kapcsolatban kijelentette: az erőszak nem legitim eszköz a demokráciában, az esélyegyenlőség követelése azonban igen; az összes ország előtt nyitva álló Európára van szükség.
A francia vendég emlékeztetett arra, hogy Európában a szabadság kivívása Magyarországnak is köszönhető, hiszen 1956-ban és 1989-ben itt született meg a gondolat, hogy le kell bontani a kontinenst megosztó vasfüggönyt. Renaud Donnedieu de Vabres fontosnak mondta, hogy az európaiak sokkal több európai filmet lássanak, amihez több európai filmfesztiválra van szükség. Az európai identitás részének nevezte a nyelvi sokféleséget. Egy filmfeliratozó alap létrehozását és az európai digitális könyvtár megteremtését szorgalmazta.
A megnyitón Gyurcsány Ferenc miniszterelnök más irányú elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni. A konferencián pénteken felszólal Kertész Imre Nobel-díjas író is, zárszót szombaton José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke mond.
