 |
|
ÁBTL |
(MTI) - Katona Béla, az Országgyűlés elnöke decemberben írta ki az erről szóló pályázatot, amely január 25-én zárult le. Az új főigazgató április 1-én léphet hivatalba, megbízatása hét évre szól.
Az MTI úgy tudja, Katona Béla házelnök heteken belül megnevezi, kit jelöl az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárának főigazgatói posztjára, amelyre hárman pályáztak: Gyarmati György jelenlegi főigazgató, Markó György, a Hadtörténet Intézet főigazgatójának tudományos helyettese, a levéltár elődje, a Történeti Hivatal volt elnöke valamint Varga László, a Főpolgármesteri Hivatal főtanácsadója, a főváros levéltárának korábbi főigazgatója.
Katona Béla bírálóbizottságot hozott létre, amely szakmai véleményt kér a jelöltekről a két legnagyobb levéltári szervezettől. A bírálóbizottság ezután javaslatot tesz az Országgyűlés elnökének a főigazgató személyére, de a döntést a házelnök hozza meg. A jelöltet meg kell hallgatnia az Országgyűlés nemzetbiztonsági valamint kulturális bizottságainak is.
Az MTI úgy tudja, a főigazgató-jelölt meghallgatása februárban lesz, amikor a parlamenti ülések miatt - 15-16 és 22-23 - a hónap második hetétől amúgy is összeülnek ezek a testületek.
Az ÁBTL létrehozásáról szóló törvény szerint a levéltárban találhatók azok az iratok, amelyek 1944. december 21. és 1990. február 14. között az állambiztonsági tevékenységet végző magyar állami szervek működésével összefüggésben keletkeztek. Ide tartoznak például a Belügyminisztérium III-as Főcsoportfőnökségénél készült dokumentumok, vagy a főcsoportfőnökség alkalmazottaival és a titkos, illetve a szigorúan titkos állományú munkatársaival kapcsolatos iratok, illetve az egyes fontos, közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyeket ellenőrző bizottságnál keletkezett anyagok is.
Az Élet és Irodalom hetilap pénteki számában közölte Varga László pályázatának egy teljes oldalas összegzését. Ebben egyebek mellett azt írja: "a parlamentnek ki kell mondania, hogy egyetlen olyan állambiztonsági irat sem lehet a működő szolgálatoknál, amelynek nincs számukra ügyviteli értéke, (...) az állambiztonsági iratok a Magyar Köztársaság kikiáltásával automatikusan elvesztették titoktartalmukat. (...) A törvényhozásnak el kell döntenie, és részletesen meg kell indokolnia, hogy akar-e külön intézményt fenntartani az állambiztonsági iratok őrzésére."
Szerinte az Országgyűlés feladata olyan "dossziétörvény" megalkotása, amely garantálja, hogy megtudhassuk az igazat múltunkról, garantálja minden állampolgár számára a tudományos, történelmi kutatáshoz való jogot, az elnyomás áldozatainak a valódi kárpótlást. A törvényhozás feladata, hogy vizsgálja meg e téren (is) saját posztkommunista múltját".
Az atv.hu-nak adott interjúban a héten úgy nyilatkozott: "Eljött az ideje annak, hogy a politikai 'elit', a mindenkori országgyűlés és kormány tagjai számot adjanak arról, mit tettek, leginkább mit nem tettek a múlt megismeréséért. Számomra nem kétséges, hogy a társadalom egyre elmélyülő válságának ez az egyik legfontosabb oka. A hamis önkép nemcsak a személyiség, de az egész társadalom eltorzulását eredményezi. Ennek vagyunk most tanúi."
