IGAZSÁGOS ÉS SZÍNVONALAS OKTATÁST MINDENKINEK!
(pdf, 216KB)
Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója
(MTI) - Egyfajta tandíjat, hivatalos nevén fejlesztési részhozzájárulást (FER) vezetnek be a felsőoktatásban, eszerint 2008. szeptemberétől az alapképzésben 105 ezer, a mesterképzésben 150 ezer forintot kell évente fizetni - jelentette be Hiller István szakminiszter a kormányszóvivői tájékoztatón kedden Budapesten.
A Műegyetem rektora, aki egyben a Magyar Rektori Konferencia elnöke is, elmondta: az MRK elnöksége hétfőn foglalkozik a kérdéssel, s ezen az ülésen alakítja ki az elnökség az álláspontját. Az MRK teljes 72 tagú plénuma várhatóan csak szeptemberben ülésezik majd - jelezte Molnár Károly.
A tárcavezető a FER részleteiről elmondta: ettől az intézmények plusz-mínusz ötven százalékkal eltérhetnek. Így havonta minimum 4375 forintot, maximum 13.125 forintot kell fizetni.
A FER az állami ráfordítás húsz százaléka - közölte, hozzátéve: a hozzájárulást nem az állam "teszi zsebre", a teljes összeg az intézményeknél marad, s a legeredményesebb 15 százalék mentességet, illetve tanulmányi ösztöndíjat kap - közölte. A hallgatóknak ugyanakkor évente minimum 30 kreditet el kell érniük, s a költségtérítéses hallgatóknak lehetőségük lesz az átjárásra az államilag finanszírozott képzésbe. A legjobban teljesítő költségtérítéses hallgató így akár tanulmányi ösztöndíjat is kaphat a jövőben.
A FER a 2007/2008-as tanévtől lép életbe, mentesülnek alóla az első évfolyamos hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, az első felsőfokú szakképzést megszerzők, a halmozottan hátrányos helyzetűek. Az első évfolyam tanulmányi eredménye alapján alakíthatják ki a FER összegét, s hogy ki az akinek a ezalapján fizetni kell vagy mentességet élvez.
Hiller István szerint az intézkedés igazságosabbá teszi a felsőoktatás rendszerét, növeli az egyetemek szabadságát, s jutalmazza a teljesítményt.
A miniszter kifejtette: az új rendelkezés a központi költségvetést nem érinti egyetlen fillérrel sem.
Molnár Károly, az MRK elnöke, a Műegyetem rektora elmondta: az a magánvéleménye - amely ugyanakkor sok rektortársáét is tükrözi - hogy a felsőoktatás minősége és a társadalmi igazságosság érdekében szükség van a tandíjra.
Hozzátette: a Műegyetemen fognak differenciálni, de az átlagnak a törvénytervezet alapján így is ki kell jönnie. A javaslatot várhatóan július végén fogadja el a Parlament, s ezt követően először 2008 szeptemberében kell majd fizetni - jelezte a rektor, hozzátéve: hogy van idő a részletek kimunkálására.
Molnár Károly jó döntésnek tartotta, hogy a FER 30-50 százalékából ösztöndíjjal támogassák a legjobb eredményt elérőket, ugyanakkor a fennmaradó forrásokat fejlesztésekre lehessen fordítani. Ezzel a minőségi oktatás infrastruktúrájának hátterét is meg lehet erősíteni.
Növekvő kötelező óraszám a közoktatásban
Változik a kötelező óraszám a közoktatásban 2007. szeptemberétől: a fogyatékosok általános iskolájában a tanárok, gyógypedagógusok heti óraszáma 19-ről 21-re, az általános iskolában a nem szaktanítást végzőké 21-ről 22-re, a szaktanítást végzőké 20-ról 22-re nő - jelentette be Hiller István a kormányszóvivői tájékoztatón kedden Budapesten.
A középiskolákban, szakiskolákban a tanárok óraszáma szintén 20-ról 22-re nő.
A miniszter célként jelölte meg a pedagógusok munkájának ésszerűbb szervezését, a nyelvtanulás lehetőségeinek bővítését, a kisiskolák megőrzését, gyermekközpontú, az alapkészségek fejlesztésére koncentráló oktatást. Az iskola a gyermekről kell, hogy szóljon - jelentette ki a miniszter.
2007 szeptemberétől Partneriskola-programot indítanak, a kistelepüléseken mindenütt megtartják a kisiskolákat, ugyanakkor nem lesz mindenütt igazgató, igazgatóhelyettes, vagy gazdasági vezető - mondta a szakminiszter. Ösztönözni kívánják a kistelepülések közötti együttműködést is - tette hozzá.
Hiller István elmondta: a magyarok 75 százaléka nem beszél semmilyen idegen nyelvet, s ezzel Európában a magyarok sereghajtók, ezért 2010-re megteremtik a feltételeket, és kötelezővé teszik az angol nyelv oktatását a középiskolákban.
Kitért arra, hogy a PISA-értékelés szerint Magyarország diákjai matematikából közepes, míg olvasás-szövegértésből elégséges eredményt értek el. Fontosnak tartotta, hogy az általános iskola hatodik osztályáig a tanórák 25-40 százalékát az alapkészségek megerősítése tegye ki, ez az arány akár a 40-50 százalékot is elérheti.
