(MTI) - Glatz Oszkár rokonai azért akarták visszaszerezni a festményeket, mert azoknak Buják 24 év alatt nem tudott állandó kiállítóhelyet biztosítani. A bíróság első fokon nekik adott igazat, a másodfokú bíróság azonban megváltoztatta az ítéletet, így a 77 festményből álló gyűjtemény Buják birtokában marad - mondta Kodák Csaba.
Glatz Henrikné, a festőművész menye 1982-ben közgyűjteményi célokra adományozott a falunak 77 festményt: Glatz Oszkár 40, felesége, Wiltner Mária 10, és fia, Glatz Henrik 27 alkotását. A falu akkori vezetése vállalta, hogy állandó kiállításon állít emléket a Bujákon élt Glatz Oszkár munkásságának, de ez nem történt meg.
A Nógrád Megyei Bíróság jogerős ítéletében az azóta már elhunyt Glatz Henrikné részéről egyoldalú kötelezettségvállalásnak minősítette a 24 évvel ezelőtti felajánlást, ami a hagyaték átadásával teljesítettnek minősül. A bíróság kimondta: a hagyatékot visszakövetelni nem lehet.
A pert vesztett rokonok 60 napon belül felülvizsgálati kérelmet nyújthatnak be a Legfelsőbb Bírósághoz.
Buják polgármestere elmondta: az állandó Glatz-kiállítás azért nem valósult meg, mert bár két különböző tervükhöz két pályázatot is benyújtottak, egyiken sem nyertek pénzt.
Közölte: a helyi általános iskolában már kialakítottak egy rácsokkal és riasztórendszerrel felszerelt különtermet, ahol februárban ünnepélyes keretek között nyitják meg a paraszti munka és élethelyzetek hiteles festőjeként számon tartott Glatz Oszkár állandó kiállítását.
Glatz Oszkár 1872-ben született Budapesten, ugyanott halt meg 1958-ban. A Kossuth-díjas, érdemes művész 1892-ben Hollósy Simon müncheni magániskolájában kezdte művészeti tanulmányait, majd ugyanott a Művészeti Akadémián, 1893-ban a párizsi Julian Akadémián tanult festeni. 1896-tól a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1912-1938 között a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Münchenben és San Franciscóban képeivel arany- és ezüstérmet nyert. Tájképek, női portrék, gyermekképek mellett a falusi élet néprajzi hitelességű figuráit örökítette meg.
