Hiller: az előadó-művészeti törvény lehetőséget biztosít a fejlődésre

Kultpol


HillerIstvan_Parlament_D_SOS20081104022_crop.jpg
Hiller István beszél az Országgyűlés plenáris ülésén a Parlamentben

(MTI) - A tárca vezetője a törvény alapelvei közül az egységesség és a sokféleség mellett az átláthatóságot, a kiszámíthatóságot, az átjárhatóságot, a minőség és a mennyiség egyensúlyát emelte ki. A jogszabály egységesen kezeli a különböző formában és fenntartóval működő szervezeteket, támogatja a régi és az új együttélését. A javaslat lehetőséget biztosít a fejlődésre és az előrelépésre.

 
Hiller István fontosnak nevezte, hogy a törvény a teljesítményt honorálja, de nem csak mennyiségi mutatók alapján: a művészeti értékeket sem hagyja figyelmen kívül. A törvényjavaslat kitér az előadó-művészeti szervezetek nyilvántartásba vételére, besorolására, rögzíti az ilyen szervezetekben foglalkoztatottak speciális munkajogi szabályait.
 
A benyújtott adatok alapján a színházakat és táncegyütteseket öt, a zenekarokat és énekkarokat két-két  kategóriába sorolják. A nyilvántartásba vétel nem kötelező, tehát nem feltétele az előadó-művészeti tevékenység folytatásának, de alapfeltétele a központi költségvetési hozzájárulás igénybevételének. A speciális foglalkoztatási szabályokra a szakmával egyeztetett megoldást kínál a törvény, ennek jegyében módosulnak a társasági adókedvezményt érintő és az ekhóra vonatkozó szabályok.
 
A miniszter elmondta: az első ilyen jellegű jogszabály megalkotását több mint kétéves előkészítő munka előzte meg. Ennek végén, idén október 14-én, 16 szakmai szervezet írt alá szándéknyilatkozatot, amelyben a törvény megalkotását jónak, szükségesnek és előremutatónak nevezte. A tárca irányítója név szerint felsorolt számos, a jogszabályt támogató színházi vezetőt, szakembert.
 
A dokumentumban rögzítették, hogy a majdani jogszabály átláthatóvá teszi a finanszírozást, elismeri munkajogi téren az előadó-művészeti munkavégzés sajátosságait, és segíti a minőségi kultúraközvetítést.
 
Hiller István kitért arra is, hogy a jogszabály megalkotásakor a szakmával együttesen tanulmányozták a németországi, az osztrák, a francia, a belga, a dán és az izraeli példákat.
 
A miniszter szerint joggal és biztonsággal állítható, hogy a törvényjavaslat nem csak az eddig megoldatlan problémákat kezeli a szakmával egyetértésben, hanem olyan kereteket teremt ahhoz, hogy a szabályok a jövőre nézve a fejlődést segítsék.
 
Korábban: