A Népszabadság csütörtöki számában ismertetett vizsgálatban 12 ország vett részt, a 16?65 éves korosztály próza- és dokumentumolvasási, illetve számolási és problémamegoldó készségét vizsgálták.
Köpeczi Bócz Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás Programok Irányító Hatóságának főosztályvezetője, a 2004?2008 között folyó magyarországi adatfelvétel vezetője elmondta: a prózaolvasási készséget úgy mérték, hogy a vizsgálatban részt vevőknek egyszerű szövegek elolvasása után kellett különféle kérdésekre válaszolniuk. A tíz évvel ezelőtti felméréskor sereghajtó volt Magyarország, "mára fölzárkóztunk a középmezőnyhöz, prózaolvasásban már világátlag feletti teljesítményt értek el a magyarok" ? mondta Köpeczi Bócz Tamás.
A vizsgálat eredményei arra is felhívták a figyelmet, hogy a 45 év feletti korosztálynak komoly problémái vannak a dokumentumok megértése terén, így erre nagyon oda kellene figyelniük, hiszen ez komoly hátrányt okozhat nekik ? hangsúlyozta a főosztályvezető.
A kutatás során a számolási és a problémamegoldási készségeket is vizsgálták: utóbbinál gazdasági, társadalmi szituációkat, problémákat kellett megoldani. Kiderült: problémamegoldásban a két leggyengébben teljesítő ország közé tartozik Magyarország. Ennek fő oka, hogy a magasabb iskolai végzettségűek problémamegoldó képessége rosszabb a nemzetközi versenytársakéhoz képest. Hasonlóan rossz eredményt a magas iskolai végzettségűek problémamegoldó teljesítményében még az Egyesült Államokban mértek.