(MTI) - Mint Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár elmondta, az Európai Tanács tavaly nyáron fogadta el az Európa 2020 stratégiáról szóló tervezetet, melynek célja, hogy az Európai Uniót (EU) az intelligens, fenntartható és befogadó növekedés pályájára állítsa.
Ehhez kapcsolódóan a 2011. első félévi magyar uniós elnökség célja, hogy az EU összes kulturális minisztere által elfogadott tanácsi következtetésekben rögzítse, a kultúra hogyan tud hozzájárulni az Európa 2020 stratégia végrehajtásához, illetve kijelölje az Európai Bizottság (EB) és a nemzeti kormányok feladatait - fejtette ki az államtitkár.
Szőcs Géza beszámolója szerint a kétnapos budapesti konferencia három főbb területet emel ki. Elsőként a kulturális és kreatív iparok kérdését, melyektől az EU a kontinens versenyképességének és gazdasági szerepének növekedését várja. "Ezen belül álláspontunk szerint a kulturális és nyelvi sokszínűség támogatása különösen pozitív hatással bír a munkaerőpiacra" - fűzte hozzá.
Fontos témák továbbá a társadalmi kohézió erősítése, az aktív állampolgárságra nevelés - melyek elképzelhetetlenek a kulturális szegmens erősítése nélkül -, valamint a tudásalapú társadalom fejlesztése, melynek előfeltétele az oktatás, az innováció és a kultúra közötti szinergiák, az élethosszig való tanulás erősítése - mutatott rá Szőcs Géza.
Andrulla Vasziliu, az Európai Bizottság kultúráért felelős biztosa a konferencia kedvező időzítését emelte ki. Mint elmondta, jelenleg az EU 2014 és 2020 közötti költségvetésének előkészítése folyik, ezért a tanácskozás a kultúra fontosságára kívánja emlékeztetni a döntéshozókat.
A kultúra nagyon jelentős gazdasági értéket képvisel, a kulturális terület az unió GDP-jének 3 százalékát termeli meg - hangsúlyozta Andrulla Vasziliu a kreatív iparágak fontosságát. Mint hozzátette, az EU átlagos 1 százalékos gazdasági növekedésével szemben a kulturális szektor az elmúlt időszakban 3 százalékos bővülést tudott felmutatni. "Arra ösztönözzük a tagállamokat, hogy a strukturális alapban a 2007-2013-as időszakban rendelkezésükre álló 6 milliárd eurós keretet használják ki a kulturális infrastruktúra fejlesztésére" - fogalmazott az EB kultúráért felelős biztosa.
Kérdésére válaszolva Andrulla Vasziliu közölte: a tagállamok tisztán kulturális beruházásokra is igénybe vehetnek strukturális forrásokat, az Európa Kulturális Fővárosa-projektek során például gyakran műemlékfelújításokra is felhasználják ezeket.
Doris Pack, az Európai Parlament (EP) általa vezetett Oktatási és Kulturális Bizottságának nevében is támogatásáról biztosította a konferencia céljait. A bizottság elnöke hangsúlyozta ugyanakkor a hatáskörök és források döntő részével rendelkező tagállamok kormányainak felelősségét is. "Elsősorban az EU újabb tagállamaiban érezhető egyfajta félelem, hogy uniós polgárokként elveszthetik az identitásukat" - vetette fel Doris Pack. "Saját példámból tudom viszont, hogy a régi EU-tag Németország lakójaként továbbra is a szülőfalumhoz tartozónak érzem magamat" - árulta el. Mint hozzáfűzte, az EP képviselői jelenleg a kulturális javak digitalizációjának menetrendjén és a szerzői jogokról szóló irányelveken is dolgoznak.
