(MTI) - "Nem olyan gyakori, hogy jelmeztervezők Kossuth-díjat kapnak, ezért nagyon örülök, hogy most utolért ez a kitüntetés. Azért is boldog vagyok, mert a díjam azt is mutatja, hogy nem hagyják figyelmen kívül a színház látványvilágát sem és így annak létrehozójára is esik egy fénysugár" - fogalmazott Jánoskúti Márta.
Mint elmondta, már nagyon korán, gyerekkorában eldöntötte, hogy a jelmeztervezéssel kíván foglalkozni. Nagyon szeretett rajzolni, de kora gyerekkorától sokat járt színházba, operába is. Érettségi után rögtön az Iparművészeti Főiskolára jelentkezett, mert ott oktattak akkor jelmeztervezést.
"A pályámat a szolnoki Szigligeti Színházban kezdtem, rengeteg műfajjal találkoztam az ott töltött négy év alatt. Közben budapesti munkáim is adódtak a televízióban, színházaknál, majd 1970-ben a fővárosi Vígszínházba kerültem, azóta is ez az anyaszínházam" - elevenítette fel pályafutásának kezdeteit.
A jelmeztervező elmondása szerint mindenféle intézménynek dolgozott: kisebb és nagyobb, prózai, zenés és szabadtéri színházaknak, de számos operaelőadásban is közreműködött. Sok tévéfilmhez, nagyjátékfilmekhez tervezett ruhákat; több koprodukciós filmben is dolgozott Spanyolországban és az egykori Jugoszláviában, de a nizzai operaház is foglalkoztatta két darabjához. "Tulajdonképpen kipróbálhattam minden műfajt, amit csak az én szakmámban lehet" - vont mérleget.
"Az egész színház, ezen belül természetesen a látványvilág, a jelmez kialakítása is állandóan változik, új áramlatok jelentkeznek" - jegyezte meg Jánoskúti Márta. Mint hozzátette, most egészen más szempontok érvényesülnek a látvány megfogalmazásában, mint pályája kezdetén: a dekorativitás helyett inkább a befelé fordulóbb és elemzőbb tervezési módszer került előtérbe. Ezek a divatok azonban változnak, ezért csak úgy lehet a pályán boldogulni, ha a kihívásokat az ember mindig magáénak tekinti - hívta fel a figyelmet.
"Hosszú pályafutásom alatt mintegy 500 darabhoz készítettem terveket. Akadt köztük olyan, amelyben egyedileg volt 500 ruha, így nehezen tudnék kedvenc munkákat választani. Vannak azonban olyan korszakok, amelyek különösen közel állnak a szívemhez, például Csehov kora és a múlt század eleje, de nagyon szeretem az operához kapcsolódó feladataimat is" - beszélt kedvenceiről Jánoskúti Márta.
A jelmeztervező beszámolója szerint idén is munkával teli évadot fog zárni: "még ősz elején dolgoztam egy tévéfilmben Esztergályos Károllyal, a Tréfa című nagyjátékfilmben Gárdos Péterrel, majd októberben következett a Pesti Színházban a Katharina Blum elveszett tisztessége és a Vígszínházban decemberben a Vörös és fekete. A Budapesti Kamaraszínházban Nádas Péter Találkozás című darabjához terveztem jelmezt, majd a szolnoki teátrum Csókos asszony című operettbemutatójához. Már dolgozom a következő darabon, amely még egyelőre kezdeti stádiumban van, ennek májusban lesz a bemutatója a Thália Színházban" - szólt aktuális munkáiról, hozzátéve: a jelmeztervezés mellett tanít a képzőművészeti egyetemen is, így munkája és családja a teljes életét kitölti.
Jánoskúti Márta 1942. április 4-én született Budapesten. Dolgozott szinte mindegyik vidéki színháznak, a Szegedi Szabadtéri Játékoknak, az MTV-nek és a Mafilmnek, a nizzai és a budapesti operaháznak. Elnyerte a veszprémi tévéfesztivál és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének díját, valamint az országos színházi fesztivál kitüntetését. 1981-ben Jászai Mari-díjjal, 1988-ban érdemes művészi címmel tüntették ki.
Mint elmondta, már nagyon korán, gyerekkorában eldöntötte, hogy a jelmeztervezéssel kíván foglalkozni. Nagyon szeretett rajzolni, de kora gyerekkorától sokat járt színházba, operába is. Érettségi után rögtön az Iparművészeti Főiskolára jelentkezett, mert ott oktattak akkor jelmeztervezést.
"A pályámat a szolnoki Szigligeti Színházban kezdtem, rengeteg műfajjal találkoztam az ott töltött négy év alatt. Közben budapesti munkáim is adódtak a televízióban, színházaknál, majd 1970-ben a fővárosi Vígszínházba kerültem, azóta is ez az anyaszínházam" - elevenítette fel pályafutásának kezdeteit.
A jelmeztervező elmondása szerint mindenféle intézménynek dolgozott: kisebb és nagyobb, prózai, zenés és szabadtéri színházaknak, de számos operaelőadásban is közreműködött. Sok tévéfilmhez, nagyjátékfilmekhez tervezett ruhákat; több koprodukciós filmben is dolgozott Spanyolországban és az egykori Jugoszláviában, de a nizzai operaház is foglalkoztatta két darabjához. "Tulajdonképpen kipróbálhattam minden műfajt, amit csak az én szakmámban lehet" - vont mérleget.
"Az egész színház, ezen belül természetesen a látványvilág, a jelmez kialakítása is állandóan változik, új áramlatok jelentkeznek" - jegyezte meg Jánoskúti Márta. Mint hozzátette, most egészen más szempontok érvényesülnek a látvány megfogalmazásában, mint pályája kezdetén: a dekorativitás helyett inkább a befelé fordulóbb és elemzőbb tervezési módszer került előtérbe. Ezek a divatok azonban változnak, ezért csak úgy lehet a pályán boldogulni, ha a kihívásokat az ember mindig magáénak tekinti - hívta fel a figyelmet.
"Hosszú pályafutásom alatt mintegy 500 darabhoz készítettem terveket. Akadt köztük olyan, amelyben egyedileg volt 500 ruha, így nehezen tudnék kedvenc munkákat választani. Vannak azonban olyan korszakok, amelyek különösen közel állnak a szívemhez, például Csehov kora és a múlt század eleje, de nagyon szeretem az operához kapcsolódó feladataimat is" - beszélt kedvenceiről Jánoskúti Márta.
A jelmeztervező beszámolója szerint idén is munkával teli évadot fog zárni: "még ősz elején dolgoztam egy tévéfilmben Esztergályos Károllyal, a Tréfa című nagyjátékfilmben Gárdos Péterrel, majd októberben következett a Pesti Színházban a Katharina Blum elveszett tisztessége és a Vígszínházban decemberben a Vörös és fekete. A Budapesti Kamaraszínházban Nádas Péter Találkozás című darabjához terveztem jelmezt, majd a szolnoki teátrum Csókos asszony című operettbemutatójához. Már dolgozom a következő darabon, amely még egyelőre kezdeti stádiumban van, ennek májusban lesz a bemutatója a Thália Színházban" - szólt aktuális munkáiról, hozzátéve: a jelmeztervezés mellett tanít a képzőművészeti egyetemen is, így munkája és családja a teljes életét kitölti.
Jánoskúti Márta 1942. április 4-én született Budapesten. Dolgozott szinte mindegyik vidéki színháznak, a Szegedi Szabadtéri Játékoknak, az MTV-nek és a Mafilmnek, a nizzai és a budapesti operaháznak. Elnyerte a veszprémi tévéfesztivál és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének díját, valamint az országos színházi fesztivál kitüntetését. 1981-ben Jászai Mari-díjjal, 1988-ban érdemes művészi címmel tüntették ki.
