Koszorúzás Moszkvában József Attila emlékművénél

Kultpol

?József Attila, az ember, a sokat szenvedett, tragikus lélek igazi alakját szeretném ma felidézni honfitársaim gondolataiban? ? hangzott el Székely Árpád, Magyarország oroszországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének emlékbeszédében, melyet 2005. december 3-án mondott el a költő halálának évfordulóján tartott koszorúzási ünnepségen a moszkvai Idegennyelvi Könyvtár Világkultúra parkjában, a költő születésének századik jubileuma alkalmából a Magyar Kulturális Évad keretében felavatott mellszobornál. ?Ez az emlékmű, amely a legelső, magyar kulturális személyiséget ábrázoló köztéri alkotás Oroszországban, nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a fiatal orosz olvasók megismerhessék, az idősebbek pedig újra felfedezhessék József Attila költészetét, amely annyi orosz kortársával hozható párhuzamba" ? emelte ki Jevgenyija Roszinszkaja, a könyvtár igazgatóhelyettese, s külön méltatta azoknak a műfordítóknak a munkásságát, akik a teljes József Attila életmű orosz nyelvre való átültetését elvégezték. A költő legutolsó versét (Ime, hát megleltem hazámat) fordítója, Jurij Guszev olvasta fel. Az emlékműnél a nagykövetség koszorúját Székely Árpád nagykövet helyezte el, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a moszkvai Magyar Kulturális Központ nevében Horváth Iván igazgatóhelyettes, a moszkvai József Attila Honismereti Iskola nevében pedig Hankovics András tanuló koszorúzott. Az orosz műfordítók és irodalmárok emlékkoszorúját Vjacseszlav Szereda, az orosz olvasók virágait pedig Jevgenyija Roszinszkaja helyezte el a szobor talapzatánál.

A József Attila emlékév Moszkvában 2005. december 6-án emlékkoncerttel zárul Anatolij Kiszeljov zeneszerző ez alkalomra megzenésített József Attila-verseinek ősbemutatójával. Az esten részletek hangzanak el az emlékév alkalmából megjelent Elhagyott telkek vidéke című prózakötetből, s a napokon belül megjelenő, A semmi ágán című új verseskönyvből.