A négy évre szóló megállapodás garantálja az együttműködést az ágazati reprezentatív érdekképviseleti szervezetekkel és egyeztetési kötelezettséget biztosít függetlenül az ágazatot felügyelő miniszter személyétől.
Alapvető társadalmi érdek a munkáltatók és az általuk foglalkoztatott munkavállalók közötti konfliktusmentes viszony. Fontos ez a társadalom valamennyi szférájában. Az érdekegyeztetés célja a konfliktusok megelőzésének, illetve az esetlegesen már létrejött ellentéteknek az intézményes és békés feloldása.
Az érdekegyeztetés intézményes keretei folyamatosan alakultak ki. Működésük ellenben koránt sem volt zökkenőmentesnek mondható. Formálisan létezett ugyan az 1996-ban megalakult Kulturális Érdekegyeztető Tanács, összehívására azonban az elmúlt kormányzati ciklusban nem került sor.
A szociális partnerség szerepe a 2002-es kormányváltást követően megváltozott: felértékelődött. Az érdekegyeztetés megújításáról szóló kormányhatározatnak megfelelően megalakult és elkezdte munkáját az Országos Érdekegyeztető Tanács, ezzel egyidejűleg újjászerveződtek az ágazati érdekegyeztető fórumok is.
2003. február 20-án ? a kormányzati, önkormányzati és a szakszervezeti
oldal szándékainak megfelelően - megalakult a Kulturális Ágazati Érdekegyeztető Tanács (KÁÉT). A ciklus folyamán a KÁÉT és szakbizottságaiban folyó munka eredményeként számos megállapodás megkötésére, közös ajánlás kibocsátására került sor.
A kulturális tárca elkötelezett abban, hogy biztosítsa a szociális párbeszéd intézményes feltételeit, s szorgalmazza az érdekegyeztetés ? uniós gyakorlathoz igazodó ? fejlesztését. A kulturális minisztérium fontosnak tartja továbbá, hogy az ágazati érdek-egyeztetés a jövőben is hasonló intenzitással, a tárgyaló felek korrekt hozzá-állásával működjön.
