Ezzel a bevezetéssel kezdi A nagy próbálkozó című cikkét a május 19-i Berliner Zeitung, amelyben a Collegium Hungaricum szervezésében megnyitott Lakner-kiállításról részletes beszámolót olvashatunk.
A cikkből megtudjuk, hogy maga Lakner nevezi magát próbálkozónak, aki a festészet, a szobrászat, a fénykép, a film és a könyvművészet területein egyaránt alkot. Különböző műfajokat összekapcsoló tevékenységével nem csak a berlini, hanem az egész közép-európai térség művészetét gazdagítja. Az Esseni Egyetem tanáraként több mint húsz éve meghatározó szerepet tölt be az új művészgenerációk irányításában. Lakner, aki 1974-ben DAAD ösztöndíjasként került Berlinbe - ahol le is telepedett - kezdettől emblematikus témákkal foglalkozott: történelmi és politikai fotók és filmek, nagymesterek műveinek reprodukciói ? munkák, melyeknek szuggesztív esztétikája valahogy mindig a történelmi időhöz kapcsolódnak. Műveiben folyamatosan felszínen tartja a hagyomány és a modernség viszonyának témáját. Szeret ?alapkutatásról? beszélni, melynek szerepén a közvetítés lehetőségét érti. Elveti a ?művészetet a művészetért? purizmusát.
Mialatt a Galerie Nothelfer Werke a korai berlini évektől (1976-1977) napjainkig válogat Lakner műveiből, a Collegium Hungaricum a legkorábbi budapesti korszaktól (1956-1964) követi nyomon napjainkig a művész útját, és ezáltal a berlini közönség számára egy eddig ismeretlen Laknert mutat meg. A CH kiállítása az egész Lakner életmű keresztmetszetéből válogat. A korai munkák magyar múzeumokból, a későbbiek berlini magángyűjteményekből származnak. A tárlat bemutatja, hogy a különböző metamorfózisokban és rétegekben hogyan térnek folyton vissza Lakner világának témái. A láthatóvá tett művek Lakner művészeti többnyelvűségét és korszakfelettiségét tanúsítják, mindazt, amit csak a nagyok tudtak - az ő mesterei: Rembrandt, Goya, Ben Sahn, Francis Bacon.
Lakner festményeit, kollázsait és montázsait június 18-ig láthatjuk a berlini Collegium Hungaricum földszinti kiállítóterében. A kiállítást Gelencsér Ágnes, a CHB munkatársa szervezte, és Matthias Flüggel, az Akademie der Künste volt alelnöke nyitotta meg.
