(MTI) - A díszelőadáson jelen volt Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc kormányfő, Szili Katalin házelnök, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke.
Ünnepi beszédében Sólyom László köztársasági elnök a nemzet, a haza és a szabadság fogalmának összhangba hozását emelte ki bevégezetlen feladatként.
Az államfő emlékeztetett arra, hogy 1848 létrehozta az egységes politikai nemzetet, a haza és a nemzet egységét. A reformkori nyelvújítás azonban egy másik nemzetalkotó igényt fogalmazott meg, és így a politikai nemzet nem esett egybe a nyelvében élő, kulturális nemzettel. A nemzetiségi ellentétek kirobbanására senki sem tudott megoldást, végül ez is hozzájárult Trianonhoz.
"Aki március 15-ét megünnepli, a magyar nemzet része, akárhol is él" - jelentette ki a köztársasági elnök, majd úgy folytatta: "március 15-e a magyar önazonosság ünnepe is."
"S bár 1848-ban és a következő időkben mégsem sikerült a nemzet, a haza és szabadság fogalmát összhangba hozni, ha 48 örököseinek tartjuk magunkat, ezt a bevégezetlen feladatot a mai kor kínálta lehetőségek között teljesíteni kell, feloldva azt az ellentmondást, amely annyi történelmi kudarcot okozott" - mondta.
Sólyom László szavai szerint a határon túli magyarokra vonatkozó politikát alapvetően újra kell gondolni. Hozzátette, hogy az együttélést, az együttélés szellemét a szomszéd nemzetekkel szintén meg kellene kísérelnünk megújítani.
"Az újrakezdés érdekében én meg fogom tenni mindazt, amit a köztársasági elnök megtehet" - jelentette ki.
Az ünnepségen Bozóki András kulturális miniszter Kiváló Művész- és Érdemes Művész-díjakat, valamint A Magyar Köztársaság Babérkoszorús Irója-díjakat adott át.
A díjak átadását követően kulturális műsor kezdődött.
